Az anyanyelv joga

2022. 01. 22. nincs hozzászólás

A magyar kultúra napja


Tóth Elemér: Vers az anyanyelvről

Magyar csak addig lehetsz, amíg nyelvedet őrzöd. Ezer év csodája ez, akár a saját bőröd.

Mert az anyanyelv joga a legmagasabb törvény. Nem nyelheti el soha semmilyen gonosz örvény.

A gondolatra illik, minden szava valóság. Magas hőfokon izzik, süt belőle a jóság.

A tisztaság, a szellem minden szavában ragyog. Nem kell tán vezekelni, ha hűséges vagyok.

A bölcsőben jövőt hajt még újabb ezer évre… Tartásra hív, gyógyít bajt, tanít igazra, szépre.

Hát ne tagadd meg soha, mert ez a gyökér táplál. Bizony mondom: ostoba, ki idegenül kántál…

Ember csak addig lehetsz, amíg nyelvedet őrzöd. Naponta csodát tehetsz, az lesz az erődöd!

A magyar kultúra része anyanyelvünk is, melyet kincsként kell őriznünk, hogy teljes szépségében megmaradhasson az utókor számára. (Nagy Natália, Deme László-díjas nyelvész bejegyzése)



Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!

Cseke, 1823. január 22. (Korzenszky Richárd bejegyzése)

Harangozó Imre néprajzkutató (akinek rovata van az e-nyelv.hu-n) Zamárdiban és Látrányban tart előadásokat a magyar kultúra napján:


Szarka Gyula (Ghymes együttes) “felvidékiségről”, a “határon túl” megnevezésről, a haza- és otthonszeretetről beszélt, valamint főleg megzenésített Petőfi-verseket adott elő Zamárdiban.


„Nyújts feléje védő kart / Ha küzd ellenséggel” – így szól Kölcsey Himnuszának harmadik és negyedik sora. Miért feléje szerepel az idézett sorokban, holott nyilvánvaló módon a költő azt kéri, hogy a magyar nép imádságban Isten felé nyújtott kezére, válaszként nyújtson Isten védelmező kart a nép fölé. Miért van tehát feléje a föléje helyett? A válasz a himnusz keletkezési helyszínében keresendő. Kölcsey Ferenc gyermekkorát az egykori Bihar vármegyében töltötte, Szatmárcsekén élt, amikor leghíresebb költeményét, a Himnuszt írta 1823. január 22-én. Ez a vidék, a történelmi Bihar és Szatmár Partium része, illetve az északkeleti nyelvjárás területe. Az északkeleti nyelvjárásra jellemző, hogy a feléje határozószót föléje értelemben is használja. A magyar Himnusz, Magyarország hivatalos nemzeti himnusza a Partium régió kulturális miliőjében keletkezett, nyelvileg annak jegyeit hordozza. Isten éltessen magyar Himnusz! (Partiumi Keresztény Egyetem Magyar nyelv és irodalom tanszék)

 


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

vissza a főoldalra