mütyür

A „mütyür” és „kütyü” szavaink etimológiájára lennék kíváncsi. Honnan jöttek ezek a kifejezések?

Etimológiai szótáraink mütyürke (1953) alakban tartalmazzák ‘haszontalan, kisebb dísztárgy’ jelentésben. Származékszó, egy önállóan nem adatolható, feltehetőleg hangfestő eredetű szótő -ke kicsinyítő képzős alakja. Alaktani formálódásában közrejátszhatott a „picurka” analógiás hatása is. Használatos mütyür alakban főnévként. A kütyü eredeti jelentése ‘termés hüvelye, kupakja, termés külső héja’, ismeretlen eredetű.
Grétsy László a következőképpen írt: „A kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink. Több nyelvjárásunkban is él, főleg a Dunántúlon, de egyebütt is. Jelenti számos fa vagy növény termésének külső burkát: a mogyoróét, dióét, gesztenyéét; a tölgy- vagy csermakk kalapját, a bab, borsó, lencse hüvelyét, s még több egyebet is – például gatyát vagy vászonnadrágot, amely szintén valamiféle burok. A köznyelvben ’kisméretű, apró tárgy’ jelentésben már eddig is megvolt úgy-ahogy. Most, az elektromos, elektronikus, digitális és egyéb eszközök, nem kis részben a mindent tudó mobilok jóvoltából egyszeriben leggyakoribb szavaink egyikévé vált.” (MK)