216. Daru a Rákos patakban
2022. 03. 14. 4 hozzászólás
Egy városi patak, amelybe visszaköltözött a természet. (Kép és szöveg: BG)
Egy városi patak, amelybe visszaköltözött a természet. (Kép és szöveg: BG)
Egy városi patak, amelybe visszaköltözött a természet. (Kép és szöveg: BG)
4 hozzászólás
A Rákos patak Rákos-patak (Magyar helyesírási szótár, Akadémiai Kiadó, 2017
Mivel a Rákos egyelemű tulajdonnév (mint a Mátra, Duna, Tisza), ezért önmagában is megáll: a Rákosban fürödtünk, tehát az AkH. 173. szerint: Rákos patak, és ezért nem kellene túlszabályozni a helyesírást. Az MHSz. tévedett most is.
A Manyszi álláspontja is ez: Rákos önmagában is megáll, az AkH. 175. példája: Arany-patak, ez viszont nem áll meg önmagában. Nyelvészeti szempontból nem mondható meg, hogy hol a határ az egyelemű és a földrajzi köznévvel összekapcsolt helynév között: Rákos, Rákos patak, Arany? és Arany-patak, Rohonci-Arany-patak (utóbbiak a szabályzat példái). A Rákos önmagában is megáll, mint a Mátra és a Bükk, a Zempléni viszont nem áll meg önmagában. Teljesen fölösleges volt ilyen szempontokat belevinni a szabályzatba. De ha már benne vannak, a Rákos akkor is Rákos, önmagában, az Arany pedig aligha. A Magyar helyesírási szótár sajnos most tévedett. (Manyszi)
Rákos-patak.
Ha a Rákosban fürdik valaki, az olyan helybéli szleng.
Vagy pl rákos-pataki.
Ha személynév lenne, akkor Rákospataki.
Én így érzem.