elbeszélő források címe

Ismereteim szerint a krónikák (és ezen belül lehet rímes krónika, királykrónika, világkrónika) kis kezdőbetűsek, az évkönyveket (aminek lehetnek különböző jelzői) naggyal írjuk. És vannak ún. egyebek (amibe a Salzburgi Érsekek Tettei meg a Szent Bernárd apácazárda alapítástörténete is tartozik, amiknek a műfaja vagy nem meghatározható, vagy nagyon marginálisan előforduló). Az elbeszélő forrásoknál milyen szempontokat kell figyelembe venni a kis és nagy kezdőbetűk használatánál. Példák: Stájer rímes krónika, Kölni királykrónika, Rövid osztrák krónika, Osztrák ritmusos krónika, Salzburgi Érsekek Tettei, Heiligenkreuzi Évkönyv, stb.

A helyesírási szabályzat csak állandó és egyedi címeket különböztet meg, továbbiakban nem részletez. A történeti (elbeszélő) források egyedi címnek tekinthetők, és az AkH. 198. szerint írandók. Nyelvtörténeti példák Halotti beszéd és könyörgés, Tihanyi alapítólevél, Váradi regestrum, Három körösztyén leány. Álláspontunk szerint a kérdezett címek is ide sorolhatók, tehát: Salzburgi érsekek tettei, Szent Bernárd apácazárda alapítástörténete. Ha a névelő a cím része, akkor: A salzburgi érsekek…, valamint A Szent Bernárd… (BG)