Felélesztett hagyomány Partiumban

„Ha Nagyvárad a nap, Berettyóújfalu a hold” tartotta Konrád György. A két város élete szervesen összekapcsolódott valamikor, majd a határhúzáskor megszakadt, de kapcsolatok éledeznek. Művészek, kutatók, dolgozók, egyetemi hallgatók, sőt középiskolai diákok is gyakran ingáznak. A két várost már nemcsak országút, de autópálya is összeköti, és remélhetőleg megvalósul a Debrecen és Nagyvárad közötti vasút is – Berettyóújfalu érintésével. E kapcsolatok jegyében is született meg a partiumi szabadegyetem ötlete, melyre 9. alkalommal került sor 2024. július 8–12. között Berettyóújfaluban. A rendezvényt Muraközi István polgármester nyitotta meg.



„Mindnyájan magunkban hordjuk a szauruszfarkat… Az alapok oly mélyre nyúlnak, hogy elvesznek tudatalatti világunkban” adta meg a szabadegyetem alaphangját Várkonyi Nándor gondolata, amelyet Balázs Géza idézett fel a nyelv és a metafizika kapcsán. Szakmai napon Kölcseyné Balázs Mária a népi kézműves kisközösségek társadalmi szerepéről szólt. Sándor Ildikó (Hagyományok Háza) a mesemondás fölélesztéséről mesélt. A berettyóújfalusi Tavasz körúton áll Nadányi Zoltán háza, az itt zajló élő költészet napi rendezvényeket elevenített fel – énekelt versekkel is – Kocsis Csaba. A Partiumi Keresztény Egyetem szakmai napján Albu-Balogh Andrea Csokonai a partiumi színpadokon való megjelenéséről szólt. Korszakos jelentőséggel bírt, heten voltak, hétbetűs volt a cím, összművészetre törekedtek a nagyváradi A Holnap munkatársai. Erről beszélt Boka László. A sokarcú, kalandos életű báró Nopcsa Lászlóról készült összművészeti bemutatót elemezte János Szabolcs. Az erdélyi tájszótárak titkai: Murádin László hangoztatta, hogy addig nem hal meg, ameddig meg nem jelenik a Romániai magyar nyelvjárások atlasza, és ezt az ígéretét be is tartotta, mesélte Cs. Nagy Lajos. A hagyománytól távolodik a keresztnévdivat, bizonyította N. Császi Ildió. Mai új fiúnevek: Benett, Nolen, Zente, Miron, Merse, Laurent, Kolen, Bercel; és lánynevek pedig: Linett, Nara, Mira, Odett, Nazira, Zejnep, Luna… 



A szabadegyetem 25 résztvevője Nádudvarra, Kabára, Bárándra, Biharnagybajomba is ellátogatott. Nádudvar: A művészet, az alkotás fejlesztő ereje. Nem biztos, hogy kézműves lesz, de felkészül az életre. Azé az iskola, aki utoljára lekapcsolja a villanyt (Benő-Nagy Réka). Nádudvar a fekete kerámia hazája; ifj. Fazekas István mint ősi fazekascsalád tagja mutatta be a műhelyét és termékeit; melynek lényege, hogy a ma készülő tárgyak is funkcionálisak. A Nádudvar melletti Fácánligetben igazi felüdülés és finom ebéd várta az egyetemistákat. Kaba: A kabai meteorit szerves anyagot tartalmaz. Az úszóedző nem tudott úszni, de mindenkit megtanított úszni (Váradi Istvánné alpolgármester). Biharnagybajom: Anyanyelvi piknik, Szűcs Sándor lakóházának és sírjának megtekintése (Vesszős Balázs). Bárándon a helytörténeti gyűjteményt tekintették meg, és megkoszorúzták Balassa Iván néprajzkutató sírját. 

Bepillantottak még a bihari képzőművészeti alkotótábor, valamint a Bihari Népművészeti Egyesület életébe. 

Rendezők, szervezők, támogatók: Bihari Népművészeti Egyesület, Magyar Népfőiskolai Egyesület (Debrecen), Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Partiumi Keresztény Egyetem, PKÜ Kazinczy Műhely, Nadányi Zoltán Művelődési Ház, Berettyóújfalu Önkormányzat, valamint MMA és NKA.