A 14. élő magyaróra tábor krónikája

2024. 07. 18. nincs hozzászólás
Sátoraljaújhely, Rákóczi tábor, 2024. július 14–18.

1.nap: A Sátoraljaújhelyen 14 éve indult (anyanyelvi, nyelvész- és magyaróra) néven is futó Élő magyaróra tábor idén kapcsolódott a Rákóczi Szövetség Összmagyar Tanártáborához. A világ minden részéről, a határokon túlról és Magyarországról több mint 300 tanár július 14-én vasárnap érkezett meg a sátoraljaújhelyi Rákóczi táborba, ahol a megnyitó ünnepség után megkoszorúzták Halzl József alapító emléktábláját. Az első nap estéjén a táborlakók választhattak a focimeccs és a borkóstoló között, melynek során elkezdődött az ismerkedés. A magyaróra-táborosok először a kárpátaljai és a szilágysági kollégákkal ismerkedtek meg. Az Élő magyaróra tábor saját programján minden érdeklődő részt vehet. Hétfőn Kövecses Zoltán professzor előadásával kezdődött a szakmai program.

  

2. nap: Háború, gyűlölködés közepette hangsúlyozni kell a szeretetet. Kövecses Zoltán professzor a szeretet kognitív nyelvészeti megközelítését boncolgatta. A hétköznapi szeretet-szerelem-isteni szeretet vonalán haladt, a fogalmakat jellemezte a gondolkodásunkat meghatározó metaforák alapján. A szeretet: melegség, tűz, láng, testben lévő és nagytömegű folyadék, valamint éhség, szomjúság (elemi szükséglet). Széplaki Erzsébet magyartanárdíjas, érdemes tankönyvszerző az alfa-generációt megszólító nyelvtantanítási módszereit mutatta be. Az előadáshoz kapcsolódó közös játékba öt csoport kapcsolódott be: az Üveghíd, a Még élő magyartanárok, az 5-ös, azaz legvidámabb barakk, a Sátor alján és a Mézesmadzag nyalók. A magyartanárfórumon a központi téma az új érettségi volt. Terdikné Takács Szilvia és Pölcz Ádám az Kazinczy Műhely Anyanyelvi piknik nagysikerű, országjáró rendezvénysorozatát mutatta be. Kedden Balázs Géza előadásával folytatódik az Élő magyaróra tábor a sátoraljaújhelyi Rákóczi táborban.



3.  nap: „Egybeírt” magyartanároknak: A piacon, focipályán senkit sem javítunk ki. Nem kiabáljuk túl a gyerekeket. A biztonsági és polgári őr piros pipacsot szed a paticsfal tövében. A macska fel van mászva a fára és le van nézve. Ki beszél helyesen? Erre kereste a válaszokat Minya Károly. A magyar nyelvben nyelvi kultúrában lévő összetartó erőről beszélt Balázs Géza; hangsúlyozta, hogy ezek a nézetek nagyon közel állnak a kognitív nyelvtani felfogásokhoz. Az alfák az első teljesen digitális generáció, a mai egybeírt és nem egybeírt magyartanárok az ő tanáraik, nekik készít műsorokat az M2 gyerekcsatorna, mondta Vass Éva csatornaigazgató. A csatorna munkatársa, Szentendrei Adrienn az alfáknak szóló versfillmeket mutatta be (Anyám tyúkja, az Arany Lacinak, a Nemzeti dal). Magyartanári megbeszélés zárta a napot (no meg megmártózás az úszómedencében az év legmelegebb napján). Pólófelirat: Soha ne packázz a magyartanárral…



4. nap: A nagyapa megírta Az élő Gárdonyit, a dédunoka Az élő Gárdonyi arcot. Keller Péter mérnök küldetésének érzi Gárdonyi emlékének ébresztését, egyúttal egyedülálló mérnöki látásmóddal, a folyamattervezés bevetésével ábrázolja a Biblia által mélyen áthatott művészetét. Játsszatok (nyelvi játékokat), erre buzdít Terdikné Takács Szilvia és sok-sok példát mutatott be erre az irodalomora.hu oldaláról. Pregitzer Fruzsina Uram, nem látta Magyarországot? című előadóestjét hozta el az Élő magyaróra táborba. A Rákóczi összmagyar táborból sokan elcsábultak az „egybeírt” magyartanárok programjaira. A két tábor lakói felkapaszkodtak a várba és megtekintették a város új büszkeségét, a nemzeti összetartozás hídját. Csütörtökön reggel 9-kor Sátoraljaújhely város bejáratánál, „A magyar nyelv városa” táblánál tisztelegnek Szamosvölgyi Péter polgármester jelenlétében, majd Széphalomban, a Magyar Nyelv Múzeumában Meghökkentő nyelvi stílusok című esszékonferenciával folytatódik a program. 



5. nap: „Sátoraljaújhely: a magyar nyelv városa” táblánál találkozott reggel Szamosvölgyi Péter polgárrmester és az ötletadó: Balázs Géza. Az Élő magyaróra tábor ráadásnapján esszékonferencián vehettek részt az érdeklődők a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumában. Nyiri Péter igazgató köszöntője után meghökkentő stílusokról, szövegekről volt szó. Balázs Géza Hamvas Béla, Temesi Ferenc, Nagy Gáspár, Weöres Sándor, Szőcs Géza különlegesen szervezett szövegeire hívta föl a figyelmet, Minya Károly egy antiirodalmi nyelvezetre (A test angyala), Varkucs Róbert a mai szlengre és mémekre, H. Tóth István a humorra, Lózsi Tamás és a konferenciát vezető Pölcz Ádám a retorika „szellemes” eljárásaira. Balázs Géza zárszavával, valamint a múzeum, az emlékcsarnok, és Kováts Dániel–Fehér József emlékpadjának megtekintése után véget ért az Élő magyaróra tábor. Következik a 15.

Emlékezések, hozzászólások: 

C. A.: A nagyszerű előadások, melyek olyan kulcsszavak köré szerveződtek, mint a szeretet metafizikája, közösségformálás, tenni akarás, hogy legyen jövőnk, a szakma szeretete…(ezek Balázs Géza tanár úr összefoglaló szavai), megerősítették bennünk a hitet, hogy “a pedagógusok és a tanulnivaló mindenhol jelen van. Életünk minden egyes perce felkínálja nekünk a lehetőséget, hogy odafigyeljünk.” (Wayne Dyer) Nagy öröm volt az is, hogy a tanulást összekötöttük a pihenéssel és a feltöltődéssel…, ezért nagyon hálásak vagyunk azoknak az embereknek, akik boldoggá tettek minket ezekben a napokban: szervezők, előadók, hallgatók, és főleg a régi és új barátok, hiszem “ők a bájos kertészek, akik kivirágoztatják a lelkünket.” (Marcel Proust)

Sz. Cs.: A Meghökkentő nyelvi stílusok, műfajok elnevezésű széphalmi esszékonferenciával véget ért a 14. Élő magyaróra tábor. Meghökkentően nagy élmény volt számomra.

Fényképalbum: https://www.facebook.com/ciavoi.andy

Magyar Nyelv Múzeuma: Léteznek fogalmak, melyek minden mást felülírnak, és arra is képesek, hogy mindent összekössenek. A szeretet és a béke is ilyen. A 14. Élő magyaróra tábor atmoszféráját ezek a fogalmak határozták meg, és kötötték össze nem csak az előadásokat az elmúlt napokban. A tábor záró napján A Magyar Nyelv Múzeumában megrendezett esszékonferencia várta a résztvevőket és az érdeklődőket, ahol neves és ismert nyelvészek, tanárok, Balázs Géza, H. Tóth István, Minya Károly, Pölcz Ádám, Varkucs Róbert, Lózsi Tamás tartottak előadást, többek között arról, hogy az idegen ajkúak hogyan töprengenek a magyar viccek értelmezése közben, vagy hogy mit is jelent a kreatív nevetés. Visszavárjuk a múzeumba az Élő magyarórát, de addig se engedjük távol magunktól a tábor két kulcsszavát, a szeretetet és a békét!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra