335. Vazul

2025. 01. 20. nincs hozzászólás

Az új, énekes Vazul

Vazul (990 körül–1037) magyar herceg, Taksony fejedelem unokája, I. István magyar király unokatestvére. Imre herceg halála után István megvakíttatta, fiait pedig száműzte. A Képes krónika szerint azonban Gizella vakíttatta meg a herceget, mivel István Vazult akarta megtenni utódjának, s ennek bizonyítéka lenne az is, hogy István külföldre menekítette unokaöccsének gyerekeit. Aba Sámuel és Péter uralkodása után csak az ő utódai ültek a magyar trónon, egészen az Árpád-ház kihalásáig.

Sík Sándor István király című drámája Szent István király utolsó napjairól szól. István súlyos dilemma előtt áll, mert nem talál méltó utódot. „Vazultól a frissen sarjadzó kereszténységet félti, Orseolo Pétertől pedig a magyarságot. Egyik a népe lelkétől, hagyományaitól idegen, a másik az államot fenntartó keresztény hit ellensége.”  Schöpflin Aladár szerint „Vazulról mint főhősről jobb tragédiát lehetne írni”. 



Ma egy alig ismert vasút menti, nyúlfarknyi utcadarab van Vazulról elnevezve. Vazulnak ejtjük, mert a régi magyar írásbeliségből a Wazul formát vették alapul; holott a valós kiejtés Vászol lett volna. De az ebből fejlődött Vászoly név is őrzi emlékét. Meg Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című verse: 

Fülembe forró ólmot öntsetek
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra