391. Dunaremete

A Szigetközben, a régi Duna mellett fekszik egy eldugott falu: Dunaremete. A „nyelvtudomány” (!) szerint neve a magyar remete főnévből és a Duna előtagból áll (komolyan ezt írják róla, lám ez is tudomány!). Dunaremete nagy büszkesége, hogy az 1930-as években hajóállomást kapott, s a hajóval Pozsony és Budapest könnyen elérhetővé vált. Egy kopott (nehezen olvasható szövegű) emlékkő tudósít erről:

• Isten nevében Szigetköz népének javára megnyílt 1933 május 14. Felsöeöri Nagy Pál főispán Skultéty Miklós alispán Polniczky Lipót főszolgabíró Erdődi Aladár körjegyző Horváth István községi (?) bíró hivatalos működése Gallasza Rezső orszgy(?)képviselő Érsek Imre kisbodaki tanító… (?)

A bősi gát kiépítésével a Dunát elterelték, így Dunaremete mellett ma már a régi Duna folyik. Apró, csöndes falu, csodálatos hely annak, aki nyugalomra vágyik. Napjainkban egy kompot akartak üzembe állítani Dunaremete és Bős között, hogy a falu idegenforgalma növekedjen, ám a komp “zátonyra” futott. De a Duna-part továbbra is igen vonzó.