Leírás
Az összefoglaló eredetileg 20-30 jelentős tudományterület (főként minimalista, de egyetemi szintű) összefoglalójaként indult, ám napról napra terebélyesedett, s a misztikus 77 fejezet csak két fejezet összevonásával vált lehetővé. A munkálatok során 59 nyelvész közreműködésével állt össze a végleges tartalom.(A kötet már megjelent, és egyre nyilvánvalóbb, hogy egy esetleges második kiadás már 99 nyelvészeti összefoglaló alcímmel fog majd megjelenni.)
Sokféle nyelvészeti összefoglaló létezik. Ez a kötet két dologban igyekszik egyedülálló nyelvtudományi összefoglaló lenni: 1. eligazító, továbblépésre serkentő minimálismereteket nyújt, 2. a tudományt kiegészíti a legszélesebb értelemben vett alkalmazásokkal. Ebből kifolyólag számos nyelvtudományi terület első magyar nyelvű tömör összefoglalóját tartalmazza. Ilyen pl. a folklórlingvisztika, teolingvisztika, az ökolingvisztika, a marketingnyelvészet. Természetesen a legfontosabb nyelvészeti irányzatok, módszerek összefoglalója képezi a kötet gerincét. A kötet a nyelvet leíró tudományok három nagy csoportjából közöl tömör összefoglalókat: 1. A nyelvi rendszer nyelvészete (belső nyelvtudomány), 2. A nyelvészet területei, 3. A nyelvi jelenségek nyelvészete (külső nyelvtudomány).
Bár Voltaire szerint: A nyelvtudomány olyan stúdium, amelyben a mássalhangzóknak majdnem semmi szerepük nincs, a magánhangzóknak meg éppenséggel semmi. Ennek ellenére az ókorban kialakult nyelvtudomány máig a legalapvetőbb stúdiumok között van. A középkorban a hét szabad művészet alsó szintjének, a triviumnak (grammatika, retorika, dialektika) mind van köze a mai értelemben vett nyelvtudományhoz. Ez a kötet bizonyíték arra, hogy mindennek köze van a nyelvészethez, s hogy nyelv, nyelvi kultúra nélkül nincs is élet, illetve, ha van, az nem ilyen élet…
Az E-nyelv Magazin 2011. 1. számában három, magyar nyelven első ízben megírt összefoglalót olvashatnak.
A kötet bibliográfiai adatai: Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Inter Kft., Budapest, 2011. 384 oldal (eredeti ár: 3900 forint).
Tartalom:
A nyelvtudomány (H. Varga Gyula)
A nyelvtudomány története (H. Varga Gyula)
A nyelvújítás (Minya Károly)
Areális nyelvészet (Pusztay János)
A világ nyelvei, a nyelvek rokonsága (H. Varga Gyula)
Az alkalmazott nyelvészet és fôbb irányai (Balázs Géza)
Az anyanyelv-pedagógia és az anyanyelvi nevelés (Antalné Szabó Ágnes)
Az emberi nyelv (H. Varga Gyula)
Az írás története (H. Varga Gyula)
Biolingvisztika (Pekár Petra)
Digitális kommunikáció és nyelvtudomány (Veszelszki Ágnes)
Dimenzionális nyelvészet (Juhász Dezső)
E-retorika (Balázs Géza)
Etimológia (Horváth Katalin)
Etnolingvisztika – antropológiai nyelvészet (Balázs Géza–Takács Szilvia)
Finnugor nyelvtudomány (Pomozi Péter)
Folklórlingvisztika (Voigt Vilmos)
Fonetika és fonológia (Bóna Judit)
Fordítástudomány (Horváth Péter Iván)
Frazeológia (Balázs Géza)
Funkcionális nyelvészet (Kugler Nóra)
Gendernyelvészet (Dede Éva)
Generatív grammatika (Imrényi András)
Geolingvisztika (Bodó Csanád)
Hálózatkutatás és nyelvtudomány (Kovács László)
Határtalanítás a magyar nyelvi tervezésben (Péntek János)
Helyesírás (Antalné Szabó Ágnes)
Igazságügyi nyelvészet (Nagy Levente Péter)
Interkulturális nyelvészet (Hidasi Judit)
Jelnyelvek (Hattyár Helga)
Kognitív nyelvészet (Kövecses Zoltán)
Kommunikációtan és nyelvtudomány (Andok Mónika)
Kontrasztív nyelvészet (Horváth Péter Iván)
Korpusznyelvészet (Balaskó Mária)
Kulturális nyelvészet (Szili Katalin)
Kutatási módszerek (Fóris Ágota)
Lexikológia és lexikográfia (H. Varga Gyula)
Marketingnyelvészet (Tóth Etelka)
Médianyelvészet (Balázs Géza)
Metaforaelméletek (Horváth Katalin)
MID, a magyar mint idegen nyelv (Szili Katalin)
Mondattan és mondatelemzés (Balogh Judit)
Morfológia (Balogh Judit)
Német nyelvtudomány
(Baksy Péter − Knipf-Komlósi Erzsébet − Péteri Attila − Uzonyi Pál − V. Rada Roberta)Netnyelvészet (Bódi Zoltán) Névtan (Raátz Judit)
Nyelvészeti strukturalizmus és kognitivizmus (Banczerowski Janusz)
Nyelvi jogok (Ortutay Katalin)
Nyelvi tervezés, nyelvpolitika (Ortutay Katalin)
Nyelvjárástudomány (Szentgyörgyi Rudolf)
Nyelvmûvelés, nyelvkultúra (Zimányi Árpád)
Nyelvtipológia (Havas Ferenc)
Nyelvtörténet (Szentgyörgyi Rudolf)
Orvosi nyelvészet (Kelemenné Széll Zsuzsanna)
Ökolingvisztika (Bajtai Anna–Balázs Géza)
Pragmatika (Tátrai Szilárd)
Pszicholingvisztika (Gósy Mária)
Retorika és nyelvtudomány (Adamikné Jászó Anna)
Stilisztika (Pethő József)
Szaknyelvkutatás és terminológia (Kovács László)
Számítógépes nyelvészet (Prószéky Gábor)
Számítógépes nyelvföldrajz és névföldrajz (Bárth M. János)
Szemantika I. (Horváth Katalin)
Szemantika II. (Pátrovics Péter)
Szemiotika és nyelvtudomány (Balázs Géza)
Szláv nyelvtudomány (Zoltán András)
Szóbeliség és írásbeliség (Veszelszki Ágnes)
Szociolingvisztika (P. Lakatos Ilona)
Szófajtan (Balogh Judit)
Szövegelemzés (Szikszainé Nagy Irma)
Szövegtan (Kabán Annamária)
Teolingvisztika (Bencze Lóránt)
Történeti-összehasonlító nyelvészet (Pomozi Péter)
Udvariassági elméletek (Nemesi Attila László)
Verstan mint alkalmazott nyelvészet (Deák-Sárosi László)
Zene és nyelv I. – A zene mint nyelv (Deák-Sárosi László)
Zene és nyelv II. – Az énekelt beszéd sajátosságai (Deme Andrea)
Értékelések
Még nincsenek értékelések.