„Kötetünk közel 40 cikkben mutatja be a szaknyelvkutatás elméleti alapjait és történetét, kiemelt területként kezelve az orvosi szaknyelvet és az orvos-beteg kommunikáció, illetve a szaknyelvek és az oktatás kapcsolatát, végül pedig változatos szakterületek technolektusával foglalkozik nyelvészeti részdiszciplínáktól kezdve a közgazdaságtanon, pénzügyön, kémián, növénynevezéktanon, földrajzon keresztül a számítógépes játékok, a labdarúgás és a zene szaknyelvéig.” (Részlet a kötet fülszövegéből)

11 tanulmány a modern hálózatkutatásról.

14 néprajzkutató írása a pálinkafőzés történetétől a jó pálinka 1000 arcúságáig.

A test felé fordulunk. A test emlékezik. A bőr emlékezik. A test mozog. A test átalakul. A test nemcsak elsődleges jelentésében áll előttünk, hiszen léteznek „testes” tárgyak, amelyek jellegét éppen a formájuk határozza meg. A test az egyén életében, a mindennapokban és a művészetekben. A test a reklámokban és a facebookon. A testszemiotika fogalmának tisztázásához, a testjelek rendszerezéséhez és testreprezentációk szemiotikai, nyelvi bemutatásához és értelmezéséhez járulnak hozzá a 10. Semiotica Agriensis konferencián elhangzott előadásokból válogatott tanulmányok.

Az ünnep jeles időszak, amely előhívja az emlékképeket, és meghatározza az egyén vagy egy csoport identitását. Az ünnep megmutatja, kik is vagyunk.
Napok, hetek, évek. Vagy: irodalom, film, hagyomány. Fogalmak, amelyekkel megragadható, és élhetővé – újraélhetővé – tehető minden, ami elmúlt.
De a hétköznapokban magunknál hordjuk az emlékezés jeleit: kitűzzük a ruhánkra, fejünkben tároljuk és lerajzoljuk, álmodunk, vagy éppen levesszük egy polcról a könyvesboltban.
Az emlékezet az, ami összeköti a hagyományt, az irodalmat, a nyári napfordulót és a gasztronómiát. Erről szólt a 9. Semiotica Agriensis konferencia, amelynek válogatott tanulmányait találjuk ebben a kötetben.

Tanulmányok a humorról.

Városnyelvi kalauz. Budapestizmusok, valódi pesti nyelvjárások, argó, budapesti titkos nevek és helyek. Nyelvészeti és egyben lírai élményutazás a budapesti nyelvben a kezdetektől a máig.

Néhány téma: a mentális lexikon hálózatai, magyar-angol szóasszociációk, egoháló, kapcsolati hálók, a párválasztás hálózata, a mondat mint multiplex hálózat, Tamási Áron hálózatai, hálózatépítés a spontán zenei improvizációban, pszichológiai jellemzők és hálózatok. A kötet a 2010-ben és 2011-ben Szombathelyen tartott Hálózatkutatás konferenciák válogatott anyagát tartalmazza.

„Az vagy, amit megeszel”, „az étel konszenzusteremtő” – ilyen tanulságokkal szolgált a 2010-ben Egerben megrendezett gasztroszemiotikai tanácskozás, a Semiotica Agriensis-sorozat 8. konferenciája. A legínyencebb kulcsszavak: ízlelés – ízlés – ízvilág – médiavacsora – versenyzabálás – evészavar – szakácskönyv – gasztroblog –gasztroantroponímia – süteménynevek – receptblog.

A Netszótár több mint 2000 szócikkéből az Olvasó megtudhatja, mi az arcpálma, a bitkolbász, az emördzsönszifész, a kemp vagy a visszahívós sms; ki a félisten, a fészes ős, a kazuár, vagy a troll; mit csinál az, aki arcon van, becsizmáz, fácsézik, kettőspontdézik, kibannol, pókol vagy unfizik.