Halmai Tamás: A Jagger nevű filozófus

Leírás

A pandémia évei kulturális szokásainkat is átrendezték. Magam is azok közé tartozom, akik sorozatepizódok százaival és nem kevés filmmel kötöttek szorosabb ismeretséget – mert társaságra, kikapcsolódásra vagy katarzisra vágytak. Választásaimban egyszerre működött közre az esztétikai összetettség keresése és a gondolati rétegzettség iránti érzékenység (különös tekintettel a szabadság eszméjére és az emberi jogi vetületekre).Az elnök emberei volt az első opus, melyet – két évtizedes késedelemmel – annyira megszerettem, hogy késztetést éreztem lelkesedésemet olvasók orrára kötni. Akkor (2021 elején) még nem tudtam, hogy az egyszeri örömből folytatólagos flow lesz. Kötetre való jegyzetem született végül, még úgy is, hogy több fontos műről nem írtam – vagy azért, mert korábban láttam, s emlékeim megkoptak (pl. 24, Az ifjú pápa, Aranyélet, Orville, Sense8, True Detective), vagy pedig, mert nem lett volna tudásom a recepciót megtoldó pluszhoz (A farkas gyermekei, A Térség, Az utolsó lépcsőfok, Alapítvány, Direkt terápia, Dűne, Encanto…). Ugyanígy a dalokkal, videoklipekkel foglalkozó ciklus is bővíthető volna, minthogy – bár jóval nehézkesebben, de – érdemi produktumok ebben a közegben is időről időre fölgyűjthetők (Bajdázó: Lekapcsolom a villanyt a fejemben, Röhrig Géza: Próféta, Zóra: Iszom a bort stb.).Az írások zöme az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport blogján jelent meg; de H. Nagy Péternek a szerkesztői nyitottsága mellett még valamit köszönhetek. Extrák című, 2008-as kötetének esszéi győztek meg arról, hogy egy-egy filmről, sorozatról nemcsak a teljes értelmezés igényével lehet szólni: félreeső, ám beszédes jelenetek, motívumok, részletek kinagyítása is az esztétikai olvasat érvényes útja lehet.A Jagger nevű filozófus szövegei mindenekelőtt a popkulturális alkotásokban megjelenő magas művészeti nívót méltányolják, de a puszta „szórakozás” élményfaktorát sem becsülik le (ekképp alighanem gyerekkori befogadói mintázatokat élnek és értenek újra, nosztalgiás derűvel). Mindeközben messzemenőkig élvezik a „tudomány és rock and roll” közti reflexiós tér tágasságát; hiszen írni még mindig jóval kevésbé kockázatos művelet, mint mentőegységben szolgálatot teljesíteni. – Vö. „A munkánk tudomány és rock and roll: ha nem improvizálunk, emberek halnak meg.” (911 L.A., s02e12, 22:08) (Halmai Tamás)

1. A TAPINTAT KULTÚRÁJA (Sorozatesztétika)

 

• Miért kék az ég? (Az elnök emberei, s05e13)


• Ovális horizont (Még egyszer Az elnök embereiről)


• Családbarát metafizika (Te szent ég!, s06e09)


• A Jagger nevű filozófus (Doktor House, s01e01)


• A visszanyert derű (Agymenők, s01e00 vs. s01e01)


• Miles Davis ist ihnen unbekannt? (Homeland, s01e10)


• A hírszerzés hermeneutikája (Homeland, s08e12)


• Civilizációs küldetés (Híradósok, s01e10)


• Metahumanista komédiázás (Az agyament műszak, s02e16


• Sérülékeny mindennapok (A kijelölt túlélő, s03e10)


• Tudomány születik (A Durell család, s02e06)


• Beépített spoiler (Rólunk szól, s01–s06)


• A szabadság nyelve (A csodálatos Mrs. Maisel, s01e03)


• Bevetési parabola (S.W.A.T., s02e11)         


• Dávid és Júlia (Testőr, s01)


• Kizökken, visszabillen (911 L.A.)


• Alrendszerek egyensúlya (Az újonc, s03e11)          


• Összevérzett éden (Yellowstone, s01–02)


• Kórusban nevetni (Kisvárosra hangolva, s01)


• Hol végződik a kör? (Szerelem, halál és robotok, s01e03)


• A kegyelem átáramlása (911-Texas, s02e09)


• Bábuk a magasban (A vezércsel, s01)


• Tudhattuk volna? (Tudhattad volna, s01e04)


• „Ötlet?” (Egy szobalány vallomása, s01e02)


• A néma tenger (Easttowni rejtélyek, s01)


• Chapel nővér mint musicalsztár (Star Trek: Különös új világok, s01–02)


• Közhelyekből katedrálist (Special Ops: Lioness, s01)

 

1. MÍTOSZ ÉS TUDOMÁNY KÖZÖTT (Házimozi)

 

• Címadás, címelvétel (Szerelem a hatodikon)           


• Mítosz és tudomány között (Gravitáció)


• Még mindig zöld a szív (Vaiana)


• Napok népei (Ad Astra)


• Szótárba foglalt világ (A professzor és az őrült)


• „Attól válik fontossá, hogy megírod” (Kisasszonyok)


• Az ember hangja (Zéró csapat)


• Szót érteni a nyelvvel (A kapitány küldetése)


• Élettel elfedett sorsok (A nomádok földje)


• Árnyékból kilépő identitások (Enola Holmes)


• Kutya a jachton (Még egy kört mindenkinek)


• A választott fájdalom méltósága (Megsebezve)


• Példázat a többirányú hűségről (Mulan)


• Valóságok szorításában (Az utolsó párbaj)


• A tapintat kultúrája (Megbocsáthatatlan)


• Klausztrofóbia és transzhumanizmus (Oxigén; A potyautas)


• Betűről betűre (és tovább) (Respect)


• Boleyn Anna Kafka kastélyában bolyong (Spencer)           


• Az elnyerhető békesség (Stillwater)


• Az elveszett film (Az elveszett város)


• Rebellis karakterek (Barátnőt felveszünk)

 

III. NÉVMÁSOK IDENTITÁSA (Dalköltészet)

 

• A lázadás akusztikája (Beatrice/Ákos: Jerikó)


• Névmások identitása (Quimby: Magam adom)


• A sűrűjében (Pásztor Anna és Pásztor Sámuel: Etetés [Kispál és a Borz cover])


• Mégis, kinek a tengere? (30Y: Fürdőzők a Balatonon)


• Hangtükör (Lara Fabian: Je t’aime)


• Fekete-fehér szólamok (Rolling Stones: Living in a Ghost Town)


• Kreatív dallamvilág (H. Nagy Péterrel a Gorlo Volkáról)


• Tűz, víz, madár, erdő (Platon Karataev – Balla Gergely: Partért kiáltó)

 

1. KÓDA

 

• Hol a költészet mostanában? (Amanda Gorman: The Hill We Climb)