Leírás
A kötet Balázs Géza nyelvésznek, néprajz- és kultúrakutatónak, a Színház és Filmművészeti Egyetem professzorának az elmúlt két évtizedben írt esztétikai, művészetkritikai írásaiból válogat. A szerző szándéka, hogy „kánonbővítési” céllal a szélárnyékban lévő, kevesebb figyelemre méltatott, esetleg feledésbe merült művekre és szerzőkre hívja fel a figyelmet. A szerző nyelvi oldalról közelít az irodalom, a színház, a képzőművészet jelenségeihez, és ezzel számos esetben új perspektívát, megközelítési, megértési lehetőséget kínál. Továbbá az is a szerző célja, hogy fölelevenítse az olvasókban korábbi irodalmi emlékeiket, hogy sajátos, „nyelvi” kulcsot (megközelítési lehetőséget) mutasson fel a művek megközelítéséhez, értelmezéséhez. Balázs Géza a „szöveg öröme” hozzáállással komplex szemiotikai, retorikai módszerrel közelít a művekhez, így feltárulnak a művek lélektani mozzanatai, alakzatai, különös tekintettel a rejtőzködő ikonikusságra, amelyek révén feltárulnak az organikus, mitopoétikai jellemzők. A kötet írásai korábban folyóiratokban, ünnepi kiadványokban (elszórtan, szélárnyékban) jelentek meg. A színházi írások nagy része a Nemzeti Színház bemutatóival foglalkozik, mivel a szerző egy évadon át a Nemzeti Színház felkérésére írt kritikákat a darabokról.
Tartalom
MŰVÉSZETEK, KÁNONOK
Hol van a művészet, az irodalom, a nyelv?
A művészet mint az elmélet szolgálólánya
Az irodalmárok felelőtlensége. Gárdonyi Géza és Fekete István életműve kapcsán
IRODALOM
Egy török ének. Balassi Bálint reneszánsz táncdala
Csokonai drámai nyelve a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című komikus eposz kapcsán
Áldott Arany-kor… Arany nélkül. Cento
A legnagyobb költő a legnagyobb magyarról. Arany János: Széchenyi emlékezete
Gárdonyi Géza nyelvi öröksége
Láthatatlan harc a testekben. Tamási Áron: Jégtörő Mátyás
Biomorfizmus (a természeti jelenségek és állatvilág humanizálása) Karácsony Benő Napos oldal című regényében
Légy azzá, ami nem lehetsz! József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat
Tánc a temetőben. Sinka István: Anyám balladát táncol
A szállóige születése. Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet
A Pál utcai, a rákosi és a szarvasi fiúk. Havas Zsigmond: Rákosi fiúk és Hartay Csaba: Lerepül a hülye fejetek című regényének olvasása nyomán
Hogyan lehet ezt a nyarat elmondani? A Tüskevár időszerűsége
A pad. Hajnóczy Péter kisprózája
A legjobbakból. Temesi Ferenc válogatott történetei
Csoóri Sándor címerversének (Idegszálaival a szél) alakzattana
Hiánytalan világ – nem hiányzó ember. Székely János Hiánytalan című versének stilisztikai elemzése
Csak félelemből a rettenet ellen. Farkas Árpád válogatott versei
„Mérges pipacson túl…”, népköltészeten túl… Szarka Tamás versei
„Versvisszafojtva a vers”. Agócs Sándor: Szőrén az Időt
Olvasói vannak, olvasatai alig. Fodor Ákosról
Holtág. Hartay Csaba regénye
Mindennap újra történik a múlt. Jámborné Balogh Tünde: Templomkerti látomások
Sorstragédiánk mozaikdarabkái. Jámborné Balogh Tünde: Különös tartomány
„Somogyot talán jobban szeretem, mint magamat.” Takáts Gyula: Újabb évek Drangalagban
Elfeledett írónemzedékünk. Szakonyi Károly: Írók lámpafénynél
„Erdély kisiklik a mondataim hálójából.” Egy dadogás története. Vida Gábor regénye
Weöres Sándor költészetének három pillére
Hamvas Béla nyelvi-nyelvelméleti gondolatai
HANG- ÉS ÖSSZMŰVÉSZET
Beszélj! Marsall László hangjátékai
Színjáték a színjátékról. Tóth Ilonka drámája
Bevonja, elvarázsolja a nézőt. Michel de Ghelderode: Az Úr komédiásai. Képek Assisi Szent Ferenc életéből
Csíksomlyói passió – káprázatos nyelven elbeszélve. 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című alapján
Romokon állunk és romokban végezzük. Józsa Péter Pál: Agón
Caligula helytartója. Székely János drámája
„A mi jelünk a kereszt…” Hazatérés. Misztériumjáték Esterházy János gróf életéről
Az örök Egri csillagok
Kodály Zoltán üzenete
Zenésznevek, családnevek. Tari Lujza könyve
NÉPMŰVÉSZET, KÉPZŐMŰVÉSZET, ÉPÍTÉSZET
Török Gábor: Ciszterna és forrás. Giovanni Pisano szószéke Pistoiában
„Rólam feledkezzetek el!” Kismonográfia Lükő Gábor munkásságáról
Szimbólumok, álmok mélyén. Jankovics Marcell írásai
Nyelvemlékek, jelemlékek, hajlítások. Csete Ildikó és Csete György jeltörténete
Textilbe álmodott nyelvemlékek. Széljegyzetek Csete Ildikó művészetéhez
Az alkalmazott grafikus nem alkalmazkodó grafikus. Ember tervez… Nagy András írásai
Borsón álmodott álmok. Szilágyi Mária keramikusművész
„A rajz rajzolja önmagát.” Takács Gábor: A szépség szolgálatában. Beszélgetések Somogyi Győzővel festészetről, grafikáról, esztétikáról
Luzsicza Lajos Érsekújvárjának képi-nyelvi ízei
Csengők, csöngettyűformák a magyar népi kultúrában. Pásztorkincsek gyűjteménye Bárándon
Ott látok egy aranyágat. Archaikus népi imáink tárlata
Égerházy-ikonok
Boldogasszony-idézők utóda. Németh Kálmán faszobrász
Értékelések
Még nincsenek értékelések.