Leírás
A kötet Balázs Géza nyelvésznek, néprajz- és kultúrakutatónak, a Színház és Filmművészeti Egyetem professzorának az elmúlt két évtizedben írt esztétikai, művészetkritikai írásaiból válogat. A szerző szándéka, hogy „kánonbővítési” céllal a szélárnyékban lévő, kevesebb figyelemre méltatott, esetleg feledésbe merült művekre és szerzőkre hívja fel a figyelmet. A szerző nyelvi oldalról közelít az irodalom, a színház, a képzőművészet jelenségeihez, és ezzel számos esetben új perspektívát, megközelítési, megértési lehetőséget kínál. Továbbá az is a szerző célja, hogy fölelevenítse az olvasókban korábbi irodalmi emlékeiket, hogy sajátos, „nyelvi” kulcsot (megközelítési lehetőséget) mutasson fel a művek megközelítéséhez, értelmezéséhez. Balázs Géza a „szöveg öröme” hozzáállással komplex szemiotikai, retorikai módszerrel közelít a művekhez, így feltárulnak a művek lélektani mozzanatai, alakzatai, különös tekintettel a rejtőzködő ikonikusságra, amelyek révén feltárulnak az organikus, mitopoétikai jellemzők. A kötet írásai korábban folyóiratokban, ünnepi kiadványokban (elszórtan, szélárnyékban) jelentek meg. A színházi írások nagy része a Nemzeti Színház bemutatóival foglalkozik, mivel a szerző egy évadon át a Nemzeti Színház felkérésére írt kritikákat a darabokról.
A kötet tartalomjegyzéke
MŰVÉSZETEK, KÁNONOK: Hol van a művészet, az irodalom, a nyelv? A művészet mint az elmélet szolgálólánya. Az irodalmárok felelőtlensége. Gárdonyi Géza és Fekete István életműve kapcsán
IRODALOM: Egy török ének. Balassi Bálint reneszánsz táncdala, Csokonai drámai nyelve a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című komikus eposz kapcsán, Áldott Arany-kor… Arany nélkül. Cento, A legnagyobb költő a legnagyobb magyarról. Arany János: Széchenyi emlékezete, Gárdonyi Géza nyelvi öröksége, Láthatatlan harc a testekben. Tamási Áron: Jégtörő Mátyás, Biomorfizmus (a természeti jelenségek és állatvilág humanizálása) Karácsony Benő Napos oldal című regényében, Légy azzá, ami nem lehetsz! József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat, Tánc a temetőben. Sinka István: Anyám balladát táncol, A szállóige születése. Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet, A Pál utcai, a rákosi és a szarvasi fiúk. Havas Zsigmond: Rákosi fiúk és Hartay Csaba: Lerepül a hülye fejetek című regényének olvasása nyomán, Hogyan lehet ezt a nyarat elmondani? A Tüskevár időszerűsége, A pad. Hajnóczy Péter kisprózája, A legjobbakból. Temesi Ferenc válogatott történetei, Csoóri Sándor címerversének (Idegszálaival a szél) alakzattana, Hiánytalan világ – nem hiányzó ember. Székely János Hiánytalan című versének stilisztikai elemzése, Csak félelemből a rettenet ellen. Farkas Árpád válogatott versei, „Mérges pipacson túl…”, népköltészeten túl… Szarka Tamás versei, „Versvisszafojtva a vers”. Agócs Sándor: Szőrén az Időt, Olvasói vannak, olvasatai alig. Fodor Ákosról, Holtág. Hartay Csaba regénye, Mindennap újra történik a múlt. Jámborné Balogh Tünde: Templomkerti látomások, Sorstragédiánk mozaikdarabkái. Jámborné Balogh Tünde: Különös tartomány, „Somogyot talán jobban szeretem, mint magamat.” Takáts Gyula: Újabb évek Drangalagban, Elfeledett írónemzedékünk. Szakonyi Károly: Írók lámpafénynél, „Erdély kisiklik a mondataim hálójából.” Egy dadogás története. Vida Gábor regénye, Weöres Sándor költészetének három pillére, Hamvas Béla nyelvi-nyelvelméleti gondolatai
HANG- ÉS ÖSSZMŰVÉSZET: Beszélj! Marsall László hangjátékai, Színjáték a színjátékról. Tóth Ilonka drámája, Bevonja, elvarázsolja a nézőt. Michel de Ghelderode: Az Úr komédiásai. Képek Assisi Szent Ferenc életéből, Csíksomlyói passió – káprázatos nyelven elbeszélve. 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című alapján, Romokon állunk és romokban végezzük. Józsa Péter Pál: Agón, Caligula helytartója. Székely János drámája, „A mi jelünk a kereszt…” Hazatérés. Misztériumjáték Esterházy János gróf életéről, Az örök Egri csillagok, Kodály Zoltán üzenete, Zenésznevek, családnevek. Tari Lujza könyve
NÉPMŰVÉSZET, KÉPZŐMŰVÉSZET, ÉPÍTÉSZET: Török Gábor: Ciszterna és forrás. Giovanni Pisano szószéke Pistoiában, „Rólam feledkezzetek el!” Kismonográfia Lükő Gábor munkásságáról, Szimbólumok, álmok mélyén. Jankovics Marcell írásai, Nyelvemlékek, jelemlékek, hajlítások. Csete Ildikó és Csete György jeltörténete, Textilbe álmodott nyelvemlékek. Széljegyzetek Csete Ildikó művészetéhez, Az alkalmazott grafikus nem alkalmazkodó grafikus. Ember tervez… Nagy András írásai, Borsón álmodott álmok. Szilágyi Mária keramikusművész, „A rajz rajzolja önmagát.” Takács Gábor: A szépség szolgálatában. Beszélgetések Somogyi Győzővel festészetről, grafikáról, esztétikáról, Luzsicza Lajos Érsekújvárjának képi-nyelvi ízei, Csengők, csöngettyűformák a magyar népi kultúrában. Pásztorkincsek gyűjteménye Bárándon, Ott látok egy aranyágat. Archaikus népi imáink tárlata, Égerházy-ikonok, Boldogasszony-idézők utóda. Németh Kálmán faszobrász.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.