küldtök, küldötök

Egy cikk címében azt olvasom, hogy „Akármennyi verőembert küldtök…”, miközben a cikkben található kép alá már az került, hogy „Akármennyi verőembert küldötök…” A küldeni ige gyakran szerepel a magyar nyelvet tanuló külföldiek tankönyvében és némi zavart okoz a küldötök–küldtök az igeragozás magyarázatakor. Ez nevezhetjük rendhagyó alaknak? Hogyan lehetne ezt a különbséget megmagyarázni a tanulóknak?

Mind a két változat megfelelő, ezt lehet megtanítani a diákoknak. A nyelvben vannak egymással egyenrangú alakváltozatok, amikor nincs különbség, ilyen a küldtök, küldötök. Ezt a magyarázatot is felhasználhatja a tanításban: „d végű igék ragozása A d hangra végződő tövű igék ragozásában – akár mássalhangzó, akár magánhangzó előzi meg a d-t – elég gyakori a kötőhangzóbeli ingadozás. A védsz – védesz; küldtök – küldötök; megfeddné – megfeddené; stb. szóalakváltozatok egyaránt elfogadhatók, sőt
olykor funkcióbeli elkülönülés is megfigyelhető. Pl.: a gyerek ragadt a piszoktól, de: az ősember husángot ragadott; nem sokat tévedett, de: rossz útra tévedt. ” Grétsy — Kemény: Nyelvművelő kéziszótár, Tinta Könyvkiadó, 2005. (DÉ)