Sátoraljaújhely, a magyar nyelv városa
2023. 11. 15. nincs hozzászólásAz idei magyar nyelv napjától
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára.
Demeter Szilárd, a Petőfi Múzeum főigazgatója a Nemzeti Színházban átadja az új településnévtáblát
Sátoraaljaújhely polgármestere és Nyiri Péter, a Nyelvmúzeum igazgatója az új névtáblánál
Egy-egy település jellemzőit gyakran foglalják jelmondatba írók, költők, újságírók, s ezek közül némelyik turisztikai vagy egyéb reklámcélokat is szolgálhat. Így lett Győr a vizek városa, Debrecen a kálvinista Róma vagy később a virágok városa, Sopron a leghűségesebb város, Szombathely a nyugat kapuja, sőt a nyugat királynője, a királynék városa pedig: Veszprém. Sátoraljaújhely és a hozzá tartozó Széphalom a következő okok miatt érdemelhette ki a magyar nyelv városa címet. Ha valaki kelet felől, a Bodrogköz felől közelíti meg Sátoraljaújhelyt, föltétlenül megragadja a piramisokra (sátrakra) emlékeztető Sátor-hegyek látványa. Nem lehet véletlen, hogy a helyet a honfoglalók rögtön kiszemelték maguknak. Egy régészeti leletekre alapozott történészi elképzelés szerint erről a tájról, a Bodrogközből szerveződött a honfoglalás, s ha ez így van, akkor a magyar nyelv Kárpát-medencei elterjesztése is. Ennek a tájnak a nyelvjárása, az északkeleti nyelvjárás lett irodalmi és mai köznyelvünk alapja. Ezt nyilván a magyar kultúrára nagy hatást gyakorolt íróknak, költőknek köszönhetjük, de mindenekelőtt az e tájon született vizsolyi bibliának. Kazinczy Ferenc több szállal is kötődik a régióhoz. 1806-tól haláláig, 1831-ig 25 éven át széphalmi kúriájából szervezte a nagyhatású, és más népeknek-nyelveknek is mintául szolgáló klasszikus nyelvújítást. Sátoraljaújhelyen tartotta első szónoklatát Kossuth Lajos. Innen indult gróf Andrássy Gyula miniszterelnök politikai pályája. A 19. században kezdődött Kazinczy-kultusz különösen az elmúlt fél évszázadban fejlődött ki. Az ötven éve, tehát 1973-tól megrendezett Édes anyanyelvünk nyelvhasználati versenyeken több ezer diák vett részt, rendszeresen megjelentek előadóként, zsűritagként a magyar nyelvművelés jeles személyiségei (Bencédy József, Deme László, Lőrincze Lajos, Szathmári István, Wacha Imre). Valószínűleg Sátoraljaújhely az a város, ahol a legtöbb magyar nyelvész megfordult. A Kazinczy-kultusz révén Sátoraljaújhely és Széphalom neve a magyar nyelvújítás, nyelvművelés szimbólumává vált. A magyar művelődéstörténet, nyelvtörténet egyik leglátogatottabb helyszíne Sátoraljaújhely és Széphalom, így tehát méltán és méltón viselheti mostantól A magyar nyelv városa címet.
Balázs Géza több írásában indokolja kitüntető címet:
Magyar Nemzet Lugas, 2023. október 24. https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2023/10/ez-a-telepules-a-magyar-nyelv-varosa
helyorseg.ma 2023. november 15. https://helyorseg.ma/rovat/szempont/dr-balazs-geza-a-magyar-nyelv-varosa-satoraljaujhely
vissza a főoldalra
Demeter Szilárd, a Petőfi Múzeum főigazgatója a Nemzeti Színházban átadja az új településnévtáblát
Sátoraaljaújhely polgármestere és Nyiri Péter, a Nyelvmúzeum igazgatója az új névtáblánál
Egy-egy település jellemzőit gyakran foglalják jelmondatba írók, költők, újságírók, s ezek közül némelyik turisztikai vagy egyéb reklámcélokat is szolgálhat. Így lett Győr a vizek városa, Debrecen a kálvinista Róma vagy később a virágok városa, Sopron a leghűségesebb város, Szombathely a nyugat kapuja, sőt a nyugat királynője, a királynék városa pedig: Veszprém. Sátoraljaújhely és a hozzá tartozó Széphalom a következő okok miatt érdemelhette ki a magyar nyelv városa címet. Ha valaki kelet felől, a Bodrogköz felől közelíti meg Sátoraljaújhelyt, föltétlenül megragadja a piramisokra (sátrakra) emlékeztető Sátor-hegyek látványa. Nem lehet véletlen, hogy a helyet a honfoglalók rögtön kiszemelték maguknak. Egy régészeti leletekre alapozott történészi elképzelés szerint erről a tájról, a Bodrogközből szerveződött a honfoglalás, s ha ez így van, akkor a magyar nyelv Kárpát-medencei elterjesztése is. Ennek a tájnak a nyelvjárása, az északkeleti nyelvjárás lett irodalmi és mai köznyelvünk alapja. Ezt nyilván a magyar kultúrára nagy hatást gyakorolt íróknak, költőknek köszönhetjük, de mindenekelőtt az e tájon született vizsolyi bibliának. Kazinczy Ferenc több szállal is kötődik a régióhoz. 1806-tól haláláig, 1831-ig 25 éven át széphalmi kúriájából szervezte a nagyhatású, és más népeknek-nyelveknek is mintául szolgáló klasszikus nyelvújítást. Sátoraljaújhelyen tartotta első szónoklatát Kossuth Lajos. Innen indult gróf Andrássy Gyula miniszterelnök politikai pályája. A 19. században kezdődött Kazinczy-kultusz különösen az elmúlt fél évszázadban fejlődött ki. Az ötven éve, tehát 1973-tól megrendezett Édes anyanyelvünk nyelvhasználati versenyeken több ezer diák vett részt, rendszeresen megjelentek előadóként, zsűritagként a magyar nyelvművelés jeles személyiségei (Bencédy József, Deme László, Lőrincze Lajos, Szathmári István, Wacha Imre). Valószínűleg Sátoraljaújhely az a város, ahol a legtöbb magyar nyelvész megfordult. A Kazinczy-kultusz révén Sátoraljaújhely és Széphalom neve a magyar nyelvújítás, nyelvművelés szimbólumává vált. A magyar művelődéstörténet, nyelvtörténet egyik leglátogatottabb helyszíne Sátoraljaújhely és Széphalom, így tehát méltán és méltón viselheti mostantól A magyar nyelv városa címet.
Balázs Géza több írásában indokolja kitüntető címet:
Magyar Nemzet Lugas, 2023. október 24. https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2023/10/ez-a-telepules-a-magyar-nyelv-varosa
helyorseg.ma 2023. november 15. https://helyorseg.ma/rovat/szempont/dr-balazs-geza-a-magyar-nyelv-varosa-satoraljaujhely
Vélemény, hozzászólás?