Széphalom: a nyelv szépsége

2015. 06. 13. nincs hozzászólás

A száz éve született Lőrincze Lajost is felidézik a II. Nyelvésztáborban, június 17. és 21. között Széphalomban.

Előadást tartanak a helyesírás digitális világbeli változásáról, „a nyelvrontó” Arany Jánosról, az erdélyi magyar sajtónyelvről. Lőrincze Lajosról, „az intézményről” Grétsy László professor emeritus is megnyilatkozik. A Présház.Eu megkérdezte a tábor egyik szervezőjét, Balázs Géza professzort, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnökét.




 

– A nyelvésztábor alkalmas-e arra, hogy felvillanyozó anyanyelvi élményt adjon diákoknak  és korosabbaknak is?

– A nyelvésztábornak több célja is van: általános célja, hogy jöjjenek össze azok, akiket érdekelnek nyelvi kérdések, és kötetlenül beszélgethessenek, a másik, hogy színes, élvezetes, tudományos előadások hangozzanak el a széles közönségnek, a harmadik, hogy a nyelvészek is beszélgethessenek egy kicsit egymással, s talán rájönnek, hogy több közös témájuk is van, mint gondolták volna. A hely, Sátoraljaújhely és Széphalom, több szempontból is mai magyar nyelvünk „szülőföldje” alkalmas arra, hogy meghatározó anyanyelvi élményt nyújtson, ezért mindenkit szívesen csábítok akár csak egy-két napra is a táborba. Az első perctől fogva családi programként képzeltem el: a nagyszülőtől az unokáig mindenki talál magának hasznos időtöltést. Nemcsak előadások lesznek, hanem nyelvi játékok, humor, kiállítások, ének és tánc, s hogy még messzebb menjünk, tűzugrás és rabomobillal való utazgatás is (a nyelvésztábor résztvevőit egyelőre elengedik – legalábbis engem erről tájékoztattak).

– Hogyan lehetne a magyar költőket bátorítani arra, hogy a nyelvünket elöntő idegen – nagyrészt műszaki – szavak helyett szellemes magyar szavakat alkossanak?

– Korunk közéleti költészete és költői körében aligha találna visszhangra ilyen javaslat. De azt nem állítom, hogy ne lennének a közéletünk iránt elkötelezett költők, akik saját eszközeikkel ne segítenék kifejezőeszközük, a magyar nyelv fejlődésének ügyét.

– Diákoknak érdemes-e pályázatot kiírni idegen szó megmagyarítására?

– Az efféle pályázatok mindig fontosak, mert cselekvésre buzdítanak. Volt már ilyen, és talán lesz is ilyen.

(Forrás: Présház.eu, kép: Manyszi)



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra