agglomeráció, individuum

2007. 09. 18.

Fenti szavakkal kapcsolatban érdeklődnék. Mégpedig arról, hogy ezeket a szavakat (agglomeráció, individuum) írhatjuk-e egy szépirodalmi szövegben illetve egy tanulmányban csupán egy g-vel és egy u-val. Indoklásként az anyanyelvi kompetenciát tudnám felhozni – magyartalannak és feleslegesnek érezvén a duplikációt. Ráadásul a köznyelvben a vákum szó is így, ebben a formában terjedt el…Szeretném kikérni az Önök véleményét ebben az ügyben. Elelgendőek-e az általam felsorolt indokok arra, hogy a szabályzattól eltérően írjuk ezeket a szavakat, s lehet-e ilyen “mértékű” az alkotói szabadság?

Természetesen az alkotói szabadságra van bízva, hogyan írjuk e szavakat (és általában a különböző szavakat). Ám érdemes arra ügyelni, hogy ez milyen hatást vált ki a befogadóban: egy tanulmány olvasója miképpen értékeli azt, ha sajátos helyesírást talál ki a szaktudomány képviselője. Ezen az alapon az ly-os szavakat is eltüntethetnénk az írásgyakorlatból, hiszen a nyelvtörténetileg korábbi, másképpen ejtett ly-j megkülönböztetés mára már eltűnt a magyar hangrendszerből, helyesírásunkban viszont a hagyomány elve alapján megőrződött.
(A vákuum szó is két u magánhangzóval írandó, a kiejtése ellenére.)

Tehát azt javaslom, hogy magán jellegű kommunikációban (például magánlevélben, cseten) használ(hat)ja az ön által “szimpatikusabbnak” tartott formákat, hivatalos és tudományos kontextusban pedig fogadja el az akadémiai helyesírás szabályait.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra