„és”,”s” és a vesszők
2008. 02. 20.Jól emlékszem vajon, hogy az „és”, ill. „vagy” kötőszó elé vesszőt kell tenni, ha nem felsorolásról van szó? (Pl. alárendelt mellékmondatok esetében.)
Az „és”, „s”, „meg”, „vagy” az a négy kötőszó, amelyeknél a vesszőhasználat attól függ, hogy tagmondaton belül állnak-e (ilyenkor nincs előttük vessző), vagy pedig tagmondathatáron szerepelnek (ilyenkor viszont ki kell tenni a vesszőt). (A „vagy” például az előbbi mondatban is tagmondathatáron áll, azért tettem eléje vesszőt.) Az előbbi esetre felsorolásként is hivatkozhatunk, de fontos, hogy a felsorolt elemek szavak vagy szószerkezetek legyenek, nem pedig tagmondatok.A szabályzat 243. b), valamint 247. d) és e) pontja pont e négy kötőszó használatát ismerteti, és az alábbi példákat hozza:
„Az ebédre nem kell senkit is megvárnom, / *és* mindnyájan várnak énrám, hogyha késem. Éj van-e, *vagy* szemem világa veszett ki?” (Önálló tagmondatok határán tehát vessző kell eléjük, akár mellérendelésről, akár alárendelésről van szó.)
Másfelől: „A tésztára sok mákot *és* cukrot szórt. Ég *és* föld között lebegett. A rózsának, a szegfűnek *vagy* a levendulának az illatát szereted?” (Tagmondaton belül, pl. felsorolás esetén nincs vessző e kötőszók előtt.)
Amint a szabályzat is megjegyzi, néha nem könnyű eldönteni, tagmondathatárról van-e szó, pl. „Bevágta az ajtót, *és* dühösen elrohant.” De: „Hirtelen fölugrott *és* elrohant.” Általában ha az állítmánynak saját vonzata van (mint fentebb az „ajtót”), azt önálló tagmondatnak tekintjük, így vesszővel választjuk el a szomszédos tagmondattól.
A további részleteket az Osiris-féle Helyesírás 324–326. oldala ismerteti, illetve ennek összefoglalása itt olvasható:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vessz%C5%91
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.