289. Petőfi Ostffyasszonyfán

Új Petőfi-év küszöbén

(Boldog nyár 1939) Petőfi gyalogszerrel, május 6-7-e táján érkezett a kemenesaljai faluba. A házigazda különböző feladatokkal bízta meg a fiatalembert: házitanítóskodott az elemi iskolába készülő József fia mellett, valamint jó képességét, szép írását és rajztudását észrevéve a mérnöki irodában is hasznát vette. Tehetségét látva kilátásba helyezte, hogy ősztől a soproni evangélikus líceumban taníttatja. Közben a nyári szünetre Sopronból hazatért Salkovics Péter öccse, Károly és unokaöccse, Orlay Petrich Soma. A rokongyerekek a gondtalan ifjak életét élték, bebarangolták a környéket, kisvadakra vadásztak. Fürödni jártak a Rábára, ahol vidám deák társasággal találkoztak, itt ismerkedtek meg az uraiújfalui Szelestey Lászlóval és Döbrentei Gáborral.



Ostffyasszonyfán a mai templom és iskola körüli területen a XVII. századig vár állott, melyet Kígyókőnek neveztek a helybeliek. Ezeket a romokat Petőfi még láthatta és ennek hatására kezdett el foglalkozni a várakkal. Összeírta 60 magyarországi vár nevét, néhánynak a történetét is lejegyezte. Petőfi arról álmodozott, hogy hatalmas várkastélyt épít, melyben Orlayval együtt laknak. Petőfi és Orlay között halálig tartó barátság szövődött. Amikor Petőfi a segesvári csatamezőre indult, Mezőberényben Orlaynál helyezte biztonságba feleségét és kisfiát. Orlay élete végéig készítette többrészes visszaemlékezését, amely a Petőfi-kutatás fontos forrásnak számít napjainkban is. 

Petőfi Salkovics Károlyt előszeretettel ugratta, bosszantotta. A családnak volt egy Ráró nevű agara. Miközben Sándor az udvaron teli torokból kiabálta e nevet, a kert felől egyszerre jött elő a kutya és Károly. Ez Sándornak annyira megtetszett, hogy a későbbiekben többször is megpróbálta elnyújtva kétértelművé tenni a kiáltást. Károlyt viszont zokon vette, s emiatt kettőjük közt feszültség is támadt.

Dénes Ágota teljes írása az E-nyelv Magazinban olvasható: https://e-nyelvmagazin.hu/2023/10/10/denes-agota-petofi-kultusz-vas-es-veszprem-varmegyeben/