vadló neve még egyszer
2006. 04. 28.
Azt is szeretném tudni, van-e elvi különbség a betűk használatában a személynév és a tudományos (zoológiai) név között. A Természettudományi Múzeum szakértőinek
állásfoglalása szerint az állat neve magyarul Przewalski-ló (tehát nem birtokos esetben), s ezzel nincs is semmi gond.
Az lenne tehát a — most már két — kérdésem, hogy mikor szabályozták legelőször az orosz cirill betűk magyar átírását, és hogy helyes-e a „Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij” magyar nyelvi környezetben? A helyzet az, hogy egy már nem élő szerzőnek erről a vadlóról magyarul kéziratban maradt művét kívánják megjelentetni, ezért egy függelékben el kell magyarázni, hogy hogyan és miért is írjuk mi másképpen.
Szolgáltatásunk elsősorban gyors és napi kérdésekkel kapcsolatos. Ezért csak röviden tudunk válaszolni:
1. A cirill betűs átírást – tudomásunk szerint – először az 1954. évi szabályzat tartalmazza: 291-306.
2. Korábban gyakori volt a más nyelvből való közvetett átvétel, ebből adódnak a bizonytalan, sokféle formák.
3. A Kniezsa-féle átírás (transzliteráció) tudományos célból 1939-ben született. Tárgyunk szempontjából nincs jelentősége.
4. Az elv az, hogy megállapodott, hagyományos és statisztikailag is igazolható formát helyesnek kell tekinteni.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
1. A cirill betűs átírást – tudomásunk szerint – először az 1954. évi szabályzat tartalmazza: 291-306.
2. Korábban gyakori volt a más nyelvből való közvetett átvétel, ebből adódnak a bizonytalan, sokféle formák.
3. A Kniezsa-féle átírás (transzliteráció) tudományos célból 1939-ben született. Tárgyunk szempontjából nincs jelentősége.
4. Az elv az, hogy megállapodott, hagyományos és statisztikailag is igazolható formát helyesnek kell tekinteni.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.