Debrecen/-ben – el nem ítélhető

2007. 01. 10.

A hova(?) (itt újabb kérdés jutott eszembe: hova vagy hová?) kérdésre adott válasz esetén, mi határozza meg a ragot? Székesfehérvár/ra, Debrecen/be,
Komló/ra, Komárom/ba. Mikor -ra/-re, és mikor -ba/-be? Szokás, vagy nyelvtani szabály? Eddig annyi következtetést tudtam levonni, talán helytelenül, hogy az m, n, ny betűk után kap a helységnév -ba, -be ragot. Mi a helyes válasz erre a
kérdésre?
A második kérdésem egy mostanában sokszor hallott, olvasott kifejezésre vonatkozik.
“El nem ítélhető módon”.Szinte kivétel nélkül olyan esetekkel, cselekményekkel kapcsolatban találkozni vele, amikor azok erkölcsileg kifogásolhatók. Ennek a
helytelen használat az oka, vagy
éppen ezzel lehet még jobban kiemelni, egy adott tett fonákságát?

A településekhez járuló ún. külső és belső helyhatározóragokat leginkább a helyi nyelvszokás szabályozza, de – ahogy Ön is említi – néhány esetben kimutatható kapcsolat a név végződése és a rag között. Ám általános szabály nincs. A szabályszerűségekről (és főbb kivételekről) tájékoztat a Nyelvművelő kézikönyv.
Az “(eléggé) el nem ítélhető módon” szerkezet ellentétes értékben való használata föltehetően a fokozás/túlzás miatt van így. Más szavakban, szerkezetekben is felbukkan az a fajta túlzó jelentés, amely “megfordítja” az alapjelentést. Ilyen esetekben a nyelvszokás dönt.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra