idézés
2008. 04. 22.
Az idézésnek kétféle formája van:
1. Tartalmi idézéskor némileg megváltoztatjuk mások szavait, nem ragaszkodunk a szó szerinti formákhoz, csak a lényeget adjuk vissza. Ilyenkor nem alkalmazunk idézőjelet, és a mondatok szerkezetét is megváltoztathatjuk.
2. Szó szerinti idézéskor az idézett szöveget idézőjelek közé helyezzük (erről bővebben l. Az akadémiai helyesírási szabályzat 256. pontját), és azon változtatnunk nem szabad. Az elírásokra, a régies helyesírású formákra kerek vagy szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel hívhatjuk fel a figyelmet: (!) vagy [!]. Ugyanezt a cél szolgálja a sic! vagy a (sic!) megjelölés is (jelentése: ‘így’).
Bővebben erről a kérdésről itt olvashat: Laczkó Krisztina — Mártonfi Attila 2004: Helyesírás. Osiris Kiadó, Bp. 313., 336–341. o.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
1. Tartalmi idézéskor némileg megváltoztatjuk mások szavait, nem ragaszkodunk a szó szerinti formákhoz, csak a lényeget adjuk vissza. Ilyenkor nem alkalmazunk idézőjelet, és a mondatok szerkezetét is megváltoztathatjuk.
2. Szó szerinti idézéskor az idézett szöveget idézőjelek közé helyezzük (erről bővebben l. Az akadémiai helyesírási szabályzat 256. pontját), és azon változtatnunk nem szabad. Az elírásokra, a régies helyesírású formákra kerek vagy szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel hívhatjuk fel a figyelmet: (!) vagy [!]. Ugyanezt a cél szolgálja a sic! vagy a (sic!) megjelölés is (jelentése: ‘így’).
Bővebben erről a kérdésről itt olvashat: Laczkó Krisztina — Mártonfi Attila 2004: Helyesírás. Osiris Kiadó, Bp. 313., 336–341. o.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.