idegen szavak magyarítása

Hosszú évek óta e-mailezünk, miközben pl. a franciák már régóta mélt küldenek egymásnak. Meg kell-e várnunk egy olyan mozgalmat, amelynek eredményeképpen pl. /szinte egyik napról a másikra/ magyarították az egész labdarúgó nyelvet, vagy híven őrizzük a elektronikai, számítástechnikai rendszerek angol kifejezéseit, megalapozva a következő nemzedékek alapos angol ismereteit, feledve nyelvünket, annak kifejező képességeit.

Az idegen szavak bekerülése egy nyelvbe természetes folyamat. Valamikor régen idegen szó volt pl. a tej, a vásár, az alma, a király, a kilincs, a sámli, a rádió, az atom szavunk is.
Az e-mail magyarításával többféleképpen próbálkoztunk, és a nyelvhasználatban vannak is kísérletek (villámposta, drótposta — csak két gyakoribb változat). A másik lehetőség a magyarításra az, amikor az írásképet közelítjük a kiejtéshez, ezért is találkozunk az ímél írásmóddal. Többek között ezzel a szóval (és sok mással) a Magyar nyelvhasználati szótár is (Balázs Géza — Zimányi Árpád szerk., Pauz-Westermann Könyvkiadó, Celldömölk, 2007) foglalkozik.
A számítástechnika magyarítása napjainkban is zajlik, gondolhatunk pl. az egér vagy a számítógép szavunkra (mellesleg a technika szó is idegen eredetű). A nyelvek, illetve a nyelvhasználók az idegen szavakkal szemben különbözően viselkednek, az Európai nyelvművelés c. kötetben a szerzők ezt tekintik át (Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Szerkesztők: Balázs Géza és Dede Éva. Inter Kht. — PRAE.HU, Budapest, 2008.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.