segít valakin – megsegít valakit
2009. 04. 10.Amennyiben igekötős igét használunk, az mindig tárgyat vonz? pl Hisz. Még elhiszi a mesét.
A kérdésben példaként idézett hisz ige tárgyas (hisz valamit, hiszi azt), ezért más igékkel magyarázzuk a tárgyassá válást.
Szabályként nem jelenthetjük ki, hogy az igekötős igék mind tárgyasak lennének.
A tárgyatlan igék között vannak olyanok, amelyek igekötővel is megőrzik e tulajdonságukat: borul (tárgyatlan) – felborul (tárgyatlan).
Más igék azonban az igekötővel bővülve tárgyassá válnak, pl. a lép (tárgyatlan ige) a meglép alakjában lehet tárgyas is: Ezt meg kellett lépnie.
Azok az igék, melyek tárgyasan és tárgyatlanul használhatók, pl. segít valakit vagy valakinek, igekötővel mindig tárgyasak: megsegít, kisegít, felsegít valakit.
(Részletesebb tájékozódáshoz ajánlható: Magyar grammatika (szerk. Keszler Borbála, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000, Budapest.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
Szabályként nem jelenthetjük ki, hogy az igekötős igék mind tárgyasak lennének.
A tárgyatlan igék között vannak olyanok, amelyek igekötővel is megőrzik e tulajdonságukat: borul (tárgyatlan) – felborul (tárgyatlan).
Más igék azonban az igekötővel bővülve tárgyassá válnak, pl. a lép (tárgyatlan ige) a meglép alakjában lehet tárgyas is: Ezt meg kellett lépnie.
Azok az igék, melyek tárgyasan és tárgyatlanul használhatók, pl. segít valakit vagy valakinek, igekötővel mindig tárgyasak: megsegít, kisegít, felsegít valakit.
(Részletesebb tájékozódáshoz ajánlható: Magyar grammatika (szerk. Keszler Borbála, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000, Budapest.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.