ezen, ama

Az „ezen” és az „ama” mutató névmások használatáról kérdezném, különös tekintettel a sajtóra.

A Magyar Nemzeti Szövegtár adatbázisa alapján az 1990 utáni magyarországi sajtóban a két szó előfordulása a következőképpen alakult:
ezen – 15 695 találat, ama – 702 találat.
Az „ama” esetében a találatok száma azt mutatja, hogy ezt az alakot (akár tényleges mutató névmásként, akár kötőszói szerepben kerül elő) nem használták/használják túl gyakran. Ennek oka az, hogy erre a szóra van mai, modernebb változat, az archaikusabb kifejezést a cikkírók nem használják olyan nagy mértékben.
Csak egy példa arra, hogyan lehet másképpen kifejezni ezt a szót: „részt kért ama dús javakból, amelyek felett…” – részt kért azokból a dús javakból, amelyek felett… stb.
Az „ezen” használata a találatok alapján még mindig aktívan él, az alak nem archaizálódott, azonban itt is találunk olyan szöveget, ahol helyettesíthető. Pl.: „az Országgyűlés ezen ügy kapcsán…” – az Országgyűlés ennek az ügynek a kapcsán…
A helyettesítési lehetőségek egy terjedelmesebb kifejezést eredményeznek. Ezek tulajdonképpen stilisztikai változatok, amelyek a helyzettől függően változtathatók.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.