kiválasztják, kiválasztásra kerül, terpeszkedő kifejezések

A ” szó + kerül” (pl. kiválasztásra kerül) szókapcsolati forma használatának nyelvi/nyelvészeti megítélésére lennék kíváncsi. Valószínűleg az alanynak megfelelő ragozott igealak (pl. kiválasztjuk) a kívánatosabb forma, de nyelvileg elfogadható a másik forma?

Már korábban is foglalkoztunk a témával, idézem a Manyszi egy másik munkatársának válaszát:

„Ez a terpeszkedőnek nevezett szerkezet főként a hivatalos szövegekben fordul elő, sokan idegenkednek a használatától, és a nyelvművelő, stilisztikai írásokban többször is felbukkan témaként, mert bonyolultabb, személytelenebb az igés formánál: <> (ki is intézte el?). (…)
Újabb kutatásokból az derül ki, hogy nyelvi oka is van a terpeszkedő szerkezet használatának, pl. a jogi nyelvben, ahol nem feltétlenül szükséges a cselekvőt megnevezni. Mások azt bizonyítják, hogy a nyelvművelés által helytelennek tartott terpeszkedő szerkezet a beszélőnek megkönnyíti a szöveg megalkotását (időnyerés a hosszabb szerkezet, sőt begyakorolttá válva kisebb erőfeszítésbe kerül), a szöveg megértését, feldolgozását viszont lassítja, megnehezíti. Ezekről az eredményekről számol be A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra című cikkében Heltai Pál és Gósy Mária (Magyar Nyelvőr 129. évfolyam 2005. október-december 4. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1294/129406.pdf).”

A Nyelvművelő kézikönyv a terpeszkedő kifejezések mellőzésére buzdít, én is ezt javaslom.


A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.