páros testrészek megnevezése
2010. 01. 02.Kék a szeme, mondjuk, pedig kettő van belőle, de a „kékek a szemei” nagyon furán hangzana. Mossa a kezét, de ha vki mentegeti magát, akkor úgy mondjuk, hogy mossa kezeit. Keresztbe tette a lábát, mondjuk, pedig egy lábat nem lehet keresztbe tenni. De hol van az a szabály, ami kimondja, hogy a páros végtagjainkról, testrészeinkről úgy beszéljünk, mintha csak egy volna belőlük?
A magyar nyelv finnugor sajátossága, hogy a páros testrészek nevét eredetileg egyes számban használjuk: fáj a lábam (nem lábaim). Ebből következik, hogy a testrészek (páros ruhaneműk) közül az egyiket „félnek” nevezzük: fél lábon áll, elveszett a fél kesztyűje… A szólások is őrzik ezt a hagyományt: füle botját sem mozgatja, lábbal tipor, nem jön álom a szemére… Ez merőben különbözik az indoeurópai nyelvek szemléletétől. A magyar nyelvi rendszerszerűség azonban a későbbiekben megbomlott, s ma már sokszor alaki egyeztetés figyelhető meg a testrésznevek között: fáznak a kezeim. Ez a jelenség az irodalomban is felbukkant, pl. Adynál: add nekem a szemeidet… Érdemes őrizni az eredeti formákat, és a többes számú egyeztetést csak hangsúlyozni kívánt esetekben használni (pl. a kezeimben tartottam…). A kérdésről a nyelvművelő szakirodalom bőven tájékoztat, pl. páros testrészek nevének egyes v. többes száma (Nyelvművelő kéziszótár, 438.), páros testrészek, ruhadarabok neve (Magyar nyelvhasználati szótár, 196).A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.