urbi et orbi áldás

Az éppen időszerű pápai áldást minden elképzelhető változatban olvashattuk. A szótárak állásfoglalása egyértelmű: urbi et orbi

A kérdés pedig az volt, hogy az áldás szó (így magyarul!) szóközzel, esetleg kötőjellel (ilyet is láttam valamelyik nyomtatott újságban), kapcsolódik-e, miközben az urbi et orbi idézőjelben van-e.
Tehát: urbi et orbi áldás; urbi et orbi-áldás „urbi et orbi” áldás; „urbi et orbi”-áldás

Hivatkozom rá, hogy a szótárak (pl. az Osiris) így hozzák: urbi et orbi
Ön viszont címnek ezt adta: áldás “Urbi et Orbi”
Nekem úgy tűnt, hogy a címekben mindig a helyes szó, kifejezés szerepel, legalábbis egyedül a helytelen(ített) nem.

A válaszhoz először is abba érdemes belegondolni, hogy a szószerkezethez az „áldás” szó jelentésben nem tesz hozzá igazi többletet, hiszen az „urbi et orbi” önmagában is teljes mértékben azonosítja az áldást. Ilyen esetben főnévi minőségjelzőről beszélhetünk, így csak a különírás jöhet szóba a 114. a) pont szerint (hasonló példák szerepelnek még a 167., 183., 194. pont alatt): egyszerűen urbi et orbi áldás. Ha úgy látja jónak, a latin kifejezést idézőjelbe teheti vagy kurziválhatja is. Minthogy az „üzenet” szó is csupán magyarázó, értelmező szerepű, ezt is különírva kapcsolhatjuk hozzá.

Ha viszont olyan tagot kapcsolnánk az „urbi et orbi”-hoz, ami nem az áldásra utal, hanem az áldással kapcsolatban másvalamire, pl. annak közvetítésére, olyankor két megoldás közül választhatunk: „urbi et orbi”-közvetítés vagy urbi et orbi közvetítés. Az első esetben idézőjel áll és kötőjel, a másodikban pedig végig csak szóközök választják el a szavakat.

Ekkor már ugye szóösszetételről van szó, kötőjelet viszont csak akkor tehetünk ki, ha az nem zavarja az összetételi elemek vizuális tagolását. (Az urbi et orbi-áldás írásmód tehát még ilyenkor sem merülhetne föl, mert értelmileg nem az orbi-áldás kapcsolódik közvetlenül!) A félrevezető tagolás elkerülésére a helyesírási elveket időlegesen felfüggesztve kénytelenek vagyunk elhagyni a kötőjelet (l. még a szabályzat 170. pontját: Kászim pasa bástya, szemben a szabályossal: Hunyadi-bástya). Az idézőjellel azonban megmenthető a helyzet. Erre ad példát az OH. 135. és 241. oldala: Helyesírási diákszótár szócikk vagy „Helyesírási diákszótár”-szócikk.

Ismétlem, ez az idézőjeles-kötőjeles megoldás csak az áldással alkotott egyéb, valódi szóösszetételeknél használható, magára az áldásra utalva azonban a különírás alkalmazandó, ami a szokásos helyesírási alapelveknek is megfelel.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.