Helsingfors – Helsinki

I. Vasa Gusztáv svéd király az aktuális politikai érdekeinek megfelelően 1550-ben várost alapított a mai Dél-Finnország területén, amely a Helsingfors nevet kapta. A 19. század végén, a 20. század elején Magyarországon még a svéd nevet használták. Géresi Kálmán: Három nap Helsingforsban (Vasárnapi Újság,1874). Cseh ejtőernyők Finnországban. Helsingforsban ejtőernyő-gyár alakult, amely megvásárolta a cseh PAK -ejtőernyő gyártási jogát. Magyar Katonai Szemle, 1934. 4. p. 274. Zichy Mihály: Bál Helsingfors vasútállomásának épületében II. Sándor cár tiszteletére (1864). Ezt azért tartom érdekesnek, mert a finn nemzeti öntudatra ébredésen talán túl is vannak. Lönnrot már több évtizede az Új-Kalevalával is elkészült (1849). Mikortól nevezik finnül Helsinkinek a várost?
Mikortól nevezzük magyarul is finnül a várost?

A Földrajzi nevek etimológiai szótára (1/584.) szerint a finn Helsinki szót 1871-től adatolhatjuk a magyar nyelvben (Helsingforst 1552 óta adatolható, a magyarban 1757-től). Szíj Enikő Finnország útikönyve említi (232. oldal), hogy 1812-ben I. Sándor cár elrendelte, hogy az ország összes hivatalos intézménye költözzék át Turkuból a finn nagyhercegség új fővárosába, Helsinkibe. Fővárosi rangra 1819-ben emelkedett, amikor a finn szenátus első ízben Helsinkiben ült össze.
Ezek szerint a finn nyelvhasználatban a 19. század elején, a magyar nyelvhasználatban (a jelenlegi adatok szerint) a 19. század második felében bukkan fel Helsinki neve.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.