nem csak/nemcsak
2010. 12. 09.
Felvetésére a következőket tudom mondani:
(1) Nemcsak a zsidó közösségnek, hanem az egész magyar társadalomnak is szüksége van toleranciára. (teljes kötőszói alak)
(2) Angolnyelv-tanfolyam nem csak haladóknak. (egyéb eset, hiányzik a folytatás)
(3) Nemcsak/Nem csak a zsidó közösségnek, az egész magyar társadalomnak szüksége van toleranciára..
A (2) és a (3) mondat hasonlít egymáshoz, mert mind a kettőben hiányzik a “hanem” kötőszó. Abban viszont más a (3), hogy a mondat folytatódik.
A nemcsak egy tagadószó és egy partikula összetételéből jött létre, nem vált még teljesen hangsúlytalanná (Keszler Borbála szerk., Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2000.). Az utóbbi két példamondat megszólaltatásakor a beszélő éreztetheti is a hangsúlyozással, vagyis nyomatékkal a “csak” partikulát. A Nyelvművelő kézikönyv (Grétsy László–Kovalovszky Miklós szerk., Nyelvművelő kézikönyv I–II, Bp., 1985.) szerint nem helyesírási hiba a különírás, mert némileg más hangsúlyozással jár együtt. Az ő példájukat idézve: Nem csak ígérte, (hanem) meg is tette.
Ebben a bizonytalanságban ad nagyon egyértelmű tanácsot Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila Helyesírás (Osiris Kiadó, Bp., 2004.) c. kötete: teljes kötőszói alakjában (nemcsak…, hanem/de) használva egybeírjuk, egyéb esetekben — hiányos mondatokban is — külön.
Ha következetesek akarunk maradni a nagyon egyszerű szabályhoz, akkor a (3)-ban is a különírt formát kell választanunk.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
(1) Nemcsak a zsidó közösségnek, hanem az egész magyar társadalomnak is szüksége van toleranciára. (teljes kötőszói alak)
(2) Angolnyelv-tanfolyam nem csak haladóknak. (egyéb eset, hiányzik a folytatás)
(3) Nemcsak/Nem csak a zsidó közösségnek, az egész magyar társadalomnak szüksége van toleranciára..
A (2) és a (3) mondat hasonlít egymáshoz, mert mind a kettőben hiányzik a “hanem” kötőszó. Abban viszont más a (3), hogy a mondat folytatódik.
A nemcsak egy tagadószó és egy partikula összetételéből jött létre, nem vált még teljesen hangsúlytalanná (Keszler Borbála szerk., Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2000.). Az utóbbi két példamondat megszólaltatásakor a beszélő éreztetheti is a hangsúlyozással, vagyis nyomatékkal a “csak” partikulát. A Nyelvművelő kézikönyv (Grétsy László–Kovalovszky Miklós szerk., Nyelvművelő kézikönyv I–II, Bp., 1985.) szerint nem helyesírási hiba a különírás, mert némileg más hangsúlyozással jár együtt. Az ő példájukat idézve: Nem csak ígérte, (hanem) meg is tette.
Ebben a bizonytalanságban ad nagyon egyértelmű tanácsot Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila Helyesírás (Osiris Kiadó, Bp., 2004.) c. kötete: teljes kötőszói alakjában (nemcsak…, hanem/de) használva egybeírjuk, egyéb esetekben — hiányos mondatokban is — külön.
Ha következetesek akarunk maradni a nagyon egyszerű szabályhoz, akkor a (3)-ban is a különírt formát kell választanunk.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.