-andó, -endő

Az „-andó”, „-endő” kerülendő? Nem babona ez?

Az -andó, -endő beálló melléknévi igenév használata sok esetben teljesen helyénvaló. Az, hogy kerülendő ennek használata, régóta fennálló nyelvművelő babona.
Néhány dologra azonban érdemes odafigyelni a használatával kapcsolatban. Például:
• A hivatali nyelvben és néhány egyéb szaknyelvben határozott, olykor általános érvényű utasítást kifejező formáját (pl. az eset sürgősen kivizsgálandó, a címek egységes betűtípussal írandók) csak akkor használjuk, ha hivatalos ridegsége nem okozhat sértődést. A köznyelvben inkább a kell igét vagy a felszólító módot célszerű használnunk: sürgősen vizsgáljuk ki az esetet, a címeket egységes betűtípussal kell írni.
• Idegenszerűségnek (latinosságnak) számít a célhatározói mellékmondatnak -andó, -endő képzős igenévvel való rövidítése: a botrányt elkerülendő, nem folytatták az előadást; az ügyet kivizsgálandó, bizottságot küldtek ki. Oldottabban: hogy a botrányt elkerüljék…, a botrány elkerülésére…; az ügy kivizsgálására…

A kérdésről bővebben többek között itt olvasható (a beálló melléknévi igenév használata): Grétsy László – Kemény Gábor (szerk.): Nyelvművelő kézikönyv. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2000. 63. o., illetve a nyelvi babonákról általában: Szepesi Gyula: Nyelvi babonák. http://mek.oszk.hu/01600/01688/01688.htm
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.