szégyell

2012. 10. 01.

Van olyan szavunk, hogy szégyellősen? Eddig csak a ‘szégyenlősen’ szót hallottam.

Egy korábbi válaszunkban a következőt írtuk:
“A szégyen főnévből keletkezett a szégyenl ige, mely hasonulással lett a mai formájú szégyell. A melléknévi alakot viszont az eredetibb tőből képezzük: szégyenlős – ez a köznyelvi, általánosan használt, szótározott változat. Néhány más szóban is megmaradt az -n: szégyenletes, szégyenlősködik.
Az igető kettőssége miatt azonban szórványosan előfordul a szégyellős változat is, főleg irodalmi példákat találhatunk rá – népdalszövegekben, és Szabó Magda is így használta több művében. E változat kicsit régies, illetve tájjellegű hatású.
Az összehasonlítás kedvéért: a Magyar Nemzeti Szövegtárban a szégyenlős a ragozott alakjaival 286-szor, míg a szégyellős 53-szor fordul elő” (vö. http://www.e-nyelv.hu/2009-06-18/szegyenlos-szegyellos/).
A választ azonban érdemes kiegészíteni a Nyelvművelő kéziszótárnak (Grétsy-Kemény szerk.) azzal a megállapításával, hogy a szégyenl- tővel alkotott igealakok, pl. nem szégyenli magát, erősen megritkultak (509. o.), tehát a hasonult alak is egyre jobban terjed.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra