való

2014. 01. 15.

A rendbe tesz kifejezés továbbképzéséről érdeklődöm, ha a következő alak jön létre: \”rendbe tenni való\”, egész pontosan így: \”Van elég rendbe tenni valóm, megrakni valóm.\” Ez utóbbi alak (megrakni valóm) helyes írásmódja is érdekelne: jó-e külön, vagy ilyen esetben inkább egybe kellene?

Az Osiris-helyesírás (106.) a következőképpen fogalmaz: “Az igenévi bővítményű határozós összetételek között jellegzetesek a főnévi igenévi előtagú és a “való” utótagú szerkezetek: ennivaló, innivaló, imádnivaló stb. A főnévi igenévi előtaggal és a “való” folyamatos melléknévi igenévi utótaggal szerkesztett szókapcsolatok helyesírását alapvetően a szófaji érték határozza meg. Ebben az összetételi formában gyakori a szófajváltás, jellegzetes a főnevesülés. Ha a szerkezet egésze főnévi értékben szerepel, összetételként egybe kell írni, például: olvasnivaló, vesztenivaló stb. Nem főnévi értékben azonban külön kell írni: sütni való hús, szégyellni való eset, olvasi való könyv stb. A főnevesülés következtében ez az összetételi forma produktív.” Ez alapján a helyes írásmód: rendbetennivalóm, megraknivalóm.
(MK)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra