megrendezésre kerül

Sokszor halljuk a „valamire kerül” fordulatot, pl. megrendezésre kerül. Önök hogyan vélekednek erről a szerintem teljesen magyartalan és csúf szerkezetről? Miért nem használjuk a szenvedő szerkezetet, amikor nem akarunk vagy tudunk alanyt megnevezni, pl. megrendeztetik?

Ez a terpeszkedőnek nevezett szerkezet főként a hivatalos szövegekben fordul elő, sokan idegenkednek a használatától, és a nyelvművelő, stilisztikai írásokban többször is felbukkan témaként, mert bonyolultabb, személytelenebb az igés formánál.
Újabb kutatásokból az derül ki, hogy nyelvi oka is van a terpeszkedő szerkezet használatának, pl. a jogi nyelvben, ahol nem feltétlenül szükséges a cselekvőt megnevezni. Mások azt bizonyítják, hogy a nyelvművelés által helytelennek tartott terpeszkedő szerkezet a beszélőnek megkönnyíti a szöveg megalkotását (időnyerés a hosszabb szerkezet, sőt begyakorolttá válva kisebb erőfeszítésbe kerül), a szöveg megértését, feldolgozását viszont lassítja, megnehezíti. Ezekről az eredményekről számol be A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra című cikkében Heltai Pál és Gósy Mária (Magyar Nyelvőr 129. évfolyam 2005. október-december 4. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1294/129406.pdf).”
A terpeszkedő kifejezés, szerkezet a hivatalos stílus egyik megkülönböztető jegye. Használatakor érdemes figyelembe venni a fentebb idézett kutatásokat.
A „megrendeztetik” szenvedő ige, és ez az igefajta kikopott a nyelvből, archaikussá vált.
(MK)