hím, hímes

2018. 02. 02.

A hímes szó valós jelentésére keresek információt.

A ‘hím’ [1093–1095]: ‘(kivarrt) díszítés, minta’. Ismeretlen eredetű. Gyakori származékai az -s melléknévképzővel alakult hímes [1200], és a -z igeképzővel létrejött hímez [1584] (Zaicz Gábor: Etimológiai szótár).
„Hímes: 1. Hímmel kivarrt, ékesített, tarkázott, festett. 2. Természeténél fogva tarka, ékes, pettyes. Hímes mezőn sétálni. Hímes paripán nyargalni. 3) Átv. ért. mesterségesen czifra, czikornyás. Hímes beszéd. Hímes szó. Hímes hazugság.” (Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára). (MK)
vissza a főoldalra