-kó/-kő kicsinyítő képző

Kicsinyítő képző-e a -kó/-kő képző? Honnan ered?

A -kó kicsinyítő képzőnek tekinthető (-kó, -kő: haskó, szánkó, sütkő = süldő, Palkó, Ferkó). Az egyszerű kicsinyítő -k és a szintén kicsinyítő funkciójú -ó/-ő összetételéből keletkezett feltehetően még az ősmagyar korban a ma már elavulóban lévő -kó/-kő. Első adatait a 13. századból ismerjük, vö. Gyurco (1219), Janko (1277). Régen jóval gyakoribb volt, veláris változatban ma is előfordul személynevek becéző alakjában, pl. Lackó, Ferkó, Petykó, és felismerhető néhány köznévben is, pl. szánkó,pejkó, mackó. Érdekesség, hogy elhomályosult származékai közé tartozik a fakó, amelynek eredeti jelentése ’fából készült’, idővel viszont lószínnévként is megjelent (T. Somogyi Magda: Kicsinyítő-becéző képzőink történetéről). Részletesen itt olvashat a kérdésről:

Gyermekecske, gyermecske, gyermekcse

(DTSz)