ugyan kötőszó

Az „ugyan” szó használatával kapcsolatban kérnék véleményt. Egyre gyakrabban találkozom ezzel a megfogalmazástípussal:
„Ugyan nem járványhelyzetet elemző, tényfeltáró riportról van szó, hanem novelláskötetről, Selyem Zsuzsa könyve nem kevésbé aktuális témákat feszeget.”

„tavalyelőtt ugyan közelebb voltam Dovihoz, meglátjuk, hogy idén mire leszünk képesek” , „ugyan már több szempontból vizsgálták, mai napig íródnak olyan értelmezések, amelyek témájául ez a verseskötet szolgál”. A példamondatok kapcsán úgy érzem, hogy akkor lennének nyelvileg helyesek, ha a Bár… vagy a Noha… szerkezet szerepelne bennük, az ugyan… után viszont következnie kellene a mondatban egy „azonban”, „de”, „mégis” típusú ellenpontnak. Egyre terjedő, a sajtóban az utóbbi években felbukkant nyelvi jelenségnek érzékelem ezt, kíváncsi volnék a szakember véleményére.

Észrevétele jogos, és rámutat az élőbeszédben fokozottan megjelenő nyelvtani változásra, amely fokozottan érinti a kötőszók funkciójának átrendeződését. A jelzett mondatok alapvetően megengedő mellékmondatok, amelyek sok hasonlóságot mutatnak az ellentétes mondatokkal. Az ugyan (annak ellenére, annak dacára, azért) kötőszóként bár, noha jelentésben is használatos, alapvetően kiemelt mondatrész után: Nem szép ugyan, de megfelel. Ez a korábbi szabályszerűség bomlik fel mostanában. A jelenség alaposabb nyelvtani elemzést igényel, felhívjuk erre kollégáink figyelmét, és az Édes Anyanyelvünkben igyekszünk kimerítőbb választ adni. (BG)