kerül

2020. 06. 30.

Hogyan ítélik meg az utóbbi időben, elsősorban a hivatali nyelvhasználatban egyre gyakoribb “kerül” kifejezés használatát. Nem megvalósítják (megvalósítottuk), hanem megvalósításra kerül, vagy került. Nem beépítik, hanem beépítésre kerül. Az adatokat nem bekérik/bekérjük, hanem bekérésre kerülnek, stb. Az én fülemet sérti, de nem tudom elég meggyőzően képviselni az álláspontomat (az álláspontom nem kerül kellő képviseletre :-)). – Kérem tudnak-e abban segíteni, hogy tudjam kollégáimat meggyőzni a helyes nyelvhasználatról, feltéve persze, ha igazam van.

A kerül terjengős kifejezésekben való előfordulása nem új jelenség, különösen a hivatali szövegeket és a görcsösen fogalmazókat jellemzi. Érvényesnek tartjuk a Nyelvművelő kéziszótár véleményét (2005: 293): Hivatali és közéleti nyelvi divatszó. Alkalmas személytelen szerkezetek alkotására. Ezekben a kerül ige nem konkrét jelentésében fordul elő (valahová, valamilyen helyzetbe jut), szerepe segédigei. A kifejezés valódi tartalmát az -ás/-én képzős elvont cselekvésnév hordozza: aláírásra kerül, bevezetésre kerül. Egyszerűbb és természetesebb: aláírnak, bevezetnek. Ha megállapítható a cselekvő kiléte, tüntessük is fel, használjunk határozott alanyú mondatot. Pl. a vállalat eladásra kerül helyett. a vállalatot eladta a tulajdonosa.
A Magyar nyelvhasználati szótár (2007: 133) annyit tesz hozzá, hogy megszokottsága és terjedése miatt bizonyos nyelvváltozatokban (hivatali nyelv) nem kifogásolható.
Egyesek a személytelenség magyar nyelvi megnyilvánulásának tartják. Csakhogy az általános alanyú mondat ugyancsak személytelen: pl. bemutatásra került – bemutatták. (BG)
vissza a főoldalra