Czuczor Gergely–Fogarasi János-emlékkonferencia
2010. 11. 09. 9 hozzászólásIdőpont: 2010. december 6. 9.00–19.00
Helyszín: Magyar Kultúra Alapítvány Deák terem, Budapest, I., Szentháromság tér 6.
A magyar nyelvtudomány történetének máig megkerülhetetlen alapműve a Czuczor–Fogarasi szótár. A Czuczor–Fogarasi-emlékkonferenciát szervezői a 19. század két kiemelkedő s a magyar nyelvtudományt meghatározó személyiségének, az általuk, az MTA támogatásával létrehozott talán eddigi legnagyobb „intézményes” munkának, A magyar nyelv szótárának (1–6., Pest, 1862–1874) szentelik.
Köztudott, hogy Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17.–Pest, 1866. szeptember 9.) és Fogarasi János (Felsőkásmárk, 1801. április 17.–Budapest, 1878. január 10.) életművét már keletkezésekor viták övezték. A magyar nyelv szótárának elvi alapjait és munkamódszerét (részben az ún. nyelvmetafizikai irányzatot, valamint a gyökelméletet) a később nyelvtudósok kevésbé tudományosnak, „naivnak” ítélték, s a magyar nyelvtudomány az elmúlt csaknem másfél évszázadban nem hasznosította az abban lefektetett gondolatokat. Nem nyelvészek sokszor, nyelvészek olykor fölvetették a CzF.-út tárgyilagos, kritikai felülvizsgálatát, s az abban lévő értékek újra fölfedezését. Ezért is kezdtek hozzá többen, több oldalról a CzF.-hagyomány feldolgozásának, a szótár teljes, illetve válogatott újrakiadásának. A Czakó Gábor által szervezett „Diófa-kör” harmadik éve gondolkodik a szótárról, a CzF.-útról. A Diófa-körben írók, természettudósok, zenészek és persze nyelvészek is az együttgondolkodás szándékával elmondják egymásnak, s most a nagyobb közönségnek is – értelemszerűen nem mindig azonos – véleményüket. A más tudományágak és a nagyközönség számára is érdeklődést keltő, a magyar nyelvtudományban alaposan nem kutatott, meg nem vitatott kérdéseket most az emlékkonferencián kívánja előtárni a Diófa-kör, illetve a hozzá kapcsolódó értelmiségiek.
Céljuk részben főhajtás a 19. századi, intézményes munkát végző két tudós teljesítménye előtt, részben a magyar nyelvtudomány egyik – vitatott – csúcsteljesítményének a mérlegre tétele: az azóta eltelt időszak tudományosságának, művelődéstörténeti-etimológiai, illetve mai kor szemiotikai, szemantikai, kognitív kutatásainak fényében – nemzetközi példákat is figyelembe véve. A kör tagjai nem titkolják, hogy a CzF.-ben olyan gondolatok vannak, amelyek hasznosak lehetnek a magyar nyelv múltjának, jelenének jobb megértésére, illetve anyanyelvünk alkotó továbbfejlődésének (végső soron megmaradásának) elősegítésére is.
A konferenciát a szervezők a nyelvi-nyelvészeti útkeresés egyik állomásának tekintik.
Gondolataikat a megbeszélés, a termékeny vita, az útkeresés szándéka ösztönzi. Nem zárkóznak el semmilyen ellenvéleménytől, és különösen örömmel fogadják a tudományosan megalapozott, „nyitott” megközelítéseket.
A Diófa-kör tagjai a konferencián bejelentett időpontban megkoszorúzzák a Kerepesi (Fiúmei úti) sírkertben Czuczor Gergely és Fogarasi János (kevesek által ismert) sírját. A konferencia teljes anyagát az Életünk című szombathelyi folyóirat közzéteszi.
Az előadások 20 percesek, az egyes tárgykörök után 10-10 perc megbeszélés.
Önkéntes résztvevői hozzájárulás: 2000 Ft/fő (Hang- és képfölvétel költségei, kávé, üdítő, bor, falatozás) tanulóknak 1000 forint.
Tervezett program:
9.00 MEGNYITÓ
Fekete György prof. emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke
Tudomány – nyelvtudomány – magyar nyelvtudomány
Levezető elnök: Czakó Gábor
Békés Vera (filozófus, tudományos főmunkatárs): A Nagyszótár körüli kortárs vitákról tudományfilozófiai megközelítésben
Bencze Lóránt (nyelvész, egyetemi tanár): A tudás dinamikája
Balázs Géza (nyelvész, egyetemi tanár): A megszakadt hagyomány… A CzF. és az azt követő magyar nyelvtudomány az idő mérlegén
11.00 Kávészünet
11.15-12.45 Levezető elnök: Pusztay János
Németh Renáta (nyelvész): A gyök fogalma a romantikus nyelvelméletben – fölolvassa Horváth Katalin
Czakó Gábor (író): Gyökrend, észjárás, nyelvépítés
Horváth Katalin (nyelvész): Czuczor és Fogarasi a szócsaládokról – a szavak egyenes ági és oldalági rokonsága
Győri-Nagy Sándor (nyelvész, kultúrökológus): Kultúrjelentések nyelviesülése: a hang és az érzet, a gyök és a képzet.
12.45–13.30 Falatozási szünet, beszélgetés
13.30–15.30 A CzF. máig tartó hatása
Levezető elnök: Bencze Lóránt
Pusztay János (nyelvész, egyetemi tanár): Néhány szó a finnugor etimologizálási gyakorlatról.
Pomozi Péter (nyelvész, egyetemi docens): A szabályos hangmegfelelés dicsősége és viszonylagossága
Oláh Annamária (fizikus, Bolyai-kutató): Bolyai János és a gyökök
Kiss Gábor (nyelvész, kiadóigazgató): A Czuczor-Fogarasi Szótár helye a magyar szótárirodalomban
15.30 Kávészünet
15.45–18.30 Kitekintés nyelvtudományból
Levezető elnök: Balázs Géza
Juhász Zoltán (kutatómérnök, népzenész): Gépi adatbányászat a Czuczor-Fogarasi szótárban.
Alexa Károly (irodalomtörténész, főszerkesztő): A Szótár mint regény
Molnár Zsolt (szervező) – Czeglédi Cecília (tanító): A gyökrend oktatásáról
Bérczi Szaniszló (csillagász, egyetemi docens): Magyar nyelvkémia
Móser Zoltán (tanár, fotóművész): Czuczor Gergely népdalai
Czuczor Gergely népdallá lett verseiből Szikora Réka énekel, Juhász Zoltán furulyán játszik.
Zárszó
Szervezők: Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Kultúra Alapítvány, Diófa-kör
9 hozzászólás
Tisztelettel köszöntöm a rendezőket s egyben a segítségüket kérném.
Dr. Horváth Katalin nyelvész / szül. 1944-ben Naszvadon/ elérhetősége után érdeklődnék.
Naszvad, községi televíziójának szerkesztője vagyok s ha információim pontosak
Dr. Horváth Katalin Naszvadi születésű. Egy riport erejéig szeretnék vele találkozni. Amennyiben tudnak segítteni, előre is megköszönném.
Tisztelettel Holop Ferenc Naszvadról
Tisztelt Szerkesztő Úr: itt nyilvánosan nem adhatjuk meg Horváth Katalin címét, egyébként tudomásunk szerint őróla van szó. Kérjük, írjon az iroda-kukac-e-nyelv.hu címre, és ott segíteünk!
2011 decemberében jelent meg Krizsa Katalin, Karvaly Katalin: @Hun gár ha hungár? – Hol lakott a táborlakó? című magyar-héber összehasonlító gyökszótára. 1008 oldal, két kötet, izraeli magánkiadás. 6 könyv, mint köteles példányok, a budapesti OSZK-ban van. A szines nyomtatású könyv kis példányszámú megjelenése folytán a kereskedelmi forgalomba egyelőre nem kerülhetett be.
Fontos megjegyzés: a szerzők a gyököt 1 vagy 2 mássalhangzóból álló vázként és nem szavakként értelmezik.
Krizsa Katalin, krizsa@inter.net.il
Minden izraeli magánkiadású könyvből köteles leadni a kiadó 6 pld.-t az OSZK-nak?…
Kedves Bender Márk!
Mindent megtudhat itt:
60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról
Üdvözlöm
Igen, mindketten jelen voltunk (Karvaly Katival) a Czuczor-Fogarasi konferencián 2o1o. novemberében. Nem tudom, köteles voltam-e, de mivel mindkét gyöknyelvészet témájú könyvünk magyar nyelvű, beadtunk 6 pl.-t az OSzK-ba.
Sajnos a Gyöknyelvészet g portált (ami 2o13-2o22 között) működött, most éppen tönkretették. Kiüritették a fájljaimat – és helyettük MI-vel átirt, hasonló cimű, de lerontott fájlokat tettek fel, amik már ki sem nyithatók – ezért pár napja kiléptem onnan:-(. Sőt még az e-mail cimemet is meg(hamisitva= megduplázva – az enyémet tiltották ki.
Nem egy, hanem KÉT: 1. Hun gár ha hungár? (2o11) / és a 2. a Gyöknyelvészet cimű (2o12) könyvünk 6-6 pl.-át adtuk be az OSzK-ba – amit vissza is igazoltak. (A társszerzőm Karvaly Katalin, az egyik lányom volt.) Mindkettő magyar nyelvű.