igazgatónő, igazgató asszony

Az lenne a kérdésem, hogy ha az igazgatónő egy szó, akkor az igazgató asszony miért kettő?

A magyar helyesírási szabályok alapján a -nő utótagú alakulatok összetételnek számítanak, ezért azokat egybeírjuk: igazgatónő, papnő, szerkesztőnő stb.

Az igazgató asszony forma azonban minőségjelzős szerkezetnek minősül, és a helyesírási szabályzat 114/a. pontja vonatkozik rá: „A foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő, esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk, közgazdász szakértő, gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár főhadnagy, rendőr százados; csuda jó, kutya hideg; stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen
alakulatokat is: igazgató elvtárs, tanár úr, tanító néni, mérnök szaktárs stb.”

A kétféle szerkezet között tehát – bár jelentésükben nem vagy csak alig különböznek – formai különbség van: az egyik összetétel, a másik jelzős szerkezet. Ilyen formai megkülönböztetést más típusú szerkezeteknél is találunk: ötemeletes – tizenöt emeletes (mennyiségjelzős alakulatok), aranylánc – fehérarany lánc (anyagnévi alakulatok) stb.

(KJ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.