szőlészet-borászat
2022. 01. 02.A szőlészet-borászat kifejezés hogyan toldalékolható? Az összetétel mindkét tagjához hozzá kell tenni a toldalékot (pl. szőlészetet-borászatot, szőlészeti-borászati, szőlészetnek-borászatnak stb.), vagy elegendő csak a másodikhoz (pl. olvashatunk az Érmellék szőlészet-borászatáról)?
A szőlészet-borászat valódi mellérendelő összetétel, mivel – tapasztalatunk szerint – mindkét tag fölveszi a toldalékokat: szőlészeti-borászati, szólészetben-borászatban (vö. süt-főz ~ sütnek-főznek, ég-föld ~ égen-földön, apa-fiú ~ apának-fiúnak). Az első tagban a toldalék elhagyása takarékoskodás (szőlészet-borászatról). (AkH. 101b.). Az efféle mellérendelő összetételek toldalékolhatósága további kutatást kíván. (BG)Kiegészítés: A szőlészet-borászat valódi mellérendelés, mert mindkét tagnak önálló, tartalmas (fogalmi) jelentése van; és az alakulat nem figura etymologica vagy álikerszó. A helyesírás csak a kötőjel kitétele szempontjából érdekes: ha mindkét tagot tudjuk toldalékolni, akkor kell, ha csak az utolsót (pl. rúgkapál, búbánat), akkor pedig nem. A különféle szóelemek elhagyhatósága mind morfológiai, mind pragmatikai-szemantikai szempontból érdekes lehet. A szőlészet-borászat példájánál nem is a ragmorféma elhagyhatósága a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy az egymásnak eleve mellérendelt konstrukciótagokat milyen mértékben kezelem egységként. A nyelvi takarékosság most is – mint mindig – meghatározó lehet, de mindenképp figyelembe kell vennünk a tömbösödést. Alaposabb kutatás és nyelviadat-elemzés nélkül a hétköznapi megérzésre támaszkodva úgy tűnik, hogy ha erősebb a tulajdonnévi jelleg, akkor hajlamosabbak vagyunk csak az utolsó tagot toldalékolni, míg a köznévi (jellegű) használatnál mindkét tagot. Pl. (1) A szőlészetet-borászatot és az ezekhez szorosabban kapcsolódó tevékenységeket már évezredek óta kedvelik az emberek. (2) Az Oremus Szőlészet-Borászatot