Leírás
A szerző, Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, az ELTE és a PKE professzora.1990-től az antropológiai nyelvészet (vagy nyelvészeti antropológia) magyarországi meghonosításának kezdeményezője. Tanítványával, Takács Szilviával az első részletes áttekintés szerzője (Balázs Géza – Takács Szilvia: Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe. Pauz-Westermann, 2009.) A szerző Magyarországon és valamennyi földrészen az antropológiainyelvészet számos területén végzett kutatásokat. Ezekről írt tanulmányai folyóiratokban (Magyar Nyelvőr, Forrás, Napút, Kortárs, Vasi Szemle stb.) jelentek meg. A más kultúrákat vizsgáló expedícióiról a Körbejárt Föld című könyvben (2017) számolt be.
A nyelv antropológiája vagy antropológiai nyelvészet néven a nyelvhasználatra, azon belül leginkább a nyelvi szokásokra (szokásszerű nyelvi cselekedetekre) vonatkozó ismereteket értjük. A 19. században még főleg etnolingvisztika néven emlegették, majd nemzetközi hatásra az antropológiai nyelvészet kifejezés terjedt el. Egyik részterületére, a folklórral és nyelvvel kapcsolatos kutatásokra a folklórlingvisztika szót is használják.
Balázs Géza tudományos és ismeretterjesztő írásaiból állt össze egy kötet, amely az etnológiai, néprajzi „népszokások”, az antropológiai nyelvészetben (Dell Hymes által) használt „beszédszokások” mintájára a „nyelvszokások” összefoglaló címet kapta.
A kötet négy fő pillére: a gondolkodás (és ember, a nyelv kapcsolata), a nyelvkeletkezés (máig megragadható jelenségei), a konkrét nyelvszokások (és ezek nyomozása: „a nyelv mélyén”), valamint a változás (hiszen minden változik, a nyelv mellett a nyelvszokások is).
Az írások többnyire megfigyelhető nyelvi érdekességeken keresztül a nyelv s rajta keresztül az ember kulturális folyamatainak mélységeibe kívánják bevezetni az érdeklődőt.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.