Hálózatkutatás

Leírás

A strukturalizmus fellépése óta látszólag közhely a nyelvtudományban, hogy a nyelv jelek rendszere, hálózata. E tézis közhely mivolta azért látszólagos, mert a nyelvet tanult formajelentés párok (elemi és összetett jelek) hálózataként felfogó megközelítés csak az egyike a számos létező grammatikaelméleti irányzatnak. Ugyanakkor a hálózatos leírás igénye számos területen megmutatkozik, például a mentális lexikon kutatásában, a Bybee-féle fonológiában és morfológiában, a szemantikában és a mondattanban. A nyelvi hálózatok elemzésére megtermékenyítőleg hatott továbbá a hálózatkutatás interdiszciplináris kutatási programja is, amely társadalmi, kulturális, nyelvi és természettudományi jelenségeken vizsgálja a hálózatok szerkezetének és működésének sajátosságait, tárgytudományokon átívelő párhuzamosságait.

Kötetünkben a hálózatkutatásba sorolható szemiotikai, kommunikáció- és grammatikaelméleti, korpusznyelvészeti, szociolingvisztikai, névtani és nyelvpedagógiai jellegű tanulmányok olvashatók.

Balázs Géza: Szimmetria a művészetben és a nyelvben 
Baranyiné Kóczy Judit: A testrészek konceptualizációja mint hálózat 
Blankó Miklós: A ragadványnévadás és a szociometriai hálózat összefüggései egy osztályban 
Brdar Mario – Brdar-Szabó Rita – Kugler Nóra: Az -ék társas (asszociatív) többes asszociatív viszonyok hálózatában
Büky László: Füst Milán-i jegyek hálózata egy korai Illyés-versben 
Csermely Péter: Hálózatok – Mire alkalmasak, mire nem és hogyan tudnak tanulni?
Domonkosi Ágnes – Kuna Ágnes – Ludányi Zsófia: Az írásbeli üzenetváltás szövegtípusainak hálózati jellege
Francsicsné Szántay Zsófia – Patay Fanni – Losonczi Anna – Dúll Andrea: Komplex téri szituációk kategorizációja
Imrényi András: A magyar mondat viszonyhálózata
Keszler Borbála – Bóna Judit: A beszédszünetek és a beszédtempó  változása évtizedek távlatában
Kovács László – Bóta András – Orosz Katalin – Pollner Péter: Központi szavak és azok közösségei a mentális lexikon hálózataiban
Kugler Nóra – Pomázi Bence: Szüksége van-e a hálózatos nyelvleírásnak a zéróra?
Lugosi Teleki Enikő: Onomatopoetikus sémák, csoportosulások rokon értelmű mozgásigék szemléltetésével
Már Orsolya: Egy háromszéki község (Sepsikőröspatak és Kálnok) helyneveinek vizsgálata
Mayer Péter: Hálózat a hálózatban. Mozgásigék és határozóragos vonzataikó vizsgálata a konkrét–absztrakt jelentéskiterjesztés szempontjából
Modrián-Horváth Bernadett: Beférkőzés és keretképzés a magyar nyelvben
Palágyi László: -Ó és -Ás képzős alakok és alapigéik hálózati megközelítése
Pomázi Bence: Igei és melléknévi alaptagú, verbális és deverbális vonzatszerkezetek
Simon Gábor: Hálózatos megszemélyesítések – megelevenítő hálózatok
H. Tomesz Tímea: Sportesemények a médiaszövegek hálózatában 

Az Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének konferenciasorozata. A hetedik, 2018-ban rendezett tanácskozáson a nyelv hálózatos leírása állt a középpontban.

Kötetünk közvetlen előzményének tekinthetők az ELTE Savaria Egyetemi Központja és a Magyar Szemiotikai Társaság által kezdeményezett Hálózatkutatás-konferenciák, amelyeknek tanulmányokká bővített anyagai a következő kötetekben láttak napvilágot:

Hálózatkutatás. Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Szerk.: Balaskó Mária – Balázs Géza – Kovács László. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010.

Hálózatkutatás. Interdiszciplináris megközelítések. Szerk.: Balázs Géza – Kovács László – Szőke Viktória. Inter Nonprofit Kft. – Magyar Szemiotikai Társaság – Bolyai Műhely
Alapítvány-ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012.

Hálózatkutatás. Diszciplínák és metszéspontok. Szerk.: Balázs Géza – Kovács László – Szőke Viktória. Iinter – MSZT – BOM – SZTE JGYPK, Budapest –Szeged, 2013.

Hálózatkutatás. Hálózatok és (inter)diszciplínák. Szerk.: Balázs Géza – Kovács László – Szőke Viktória. Inter – Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2016.

A könyvről:

Büky László: Hálózatok a nyelvben (Ismertetés), Magyar Tudomány, 2022/2. https://mersz.hu/hivatkozas/matud202202_f71162#matud202202_f71162