Leírás
Ki gondolná, hogy Arisztotelész Poétikáját, a találós kérdések hagyományát, a fantasztikumot vagy a Meixner-módszert egyazon műfaj képes összekapcsolni? És vajon szabad volt-e regényt olvasniuk a 19. századi lányoknak? Hogyan szembesít a történetek meg- és átélése a saját sorsunkkal?
Ezekre a kérdésekre keresik a választ a jelen kötetben közölt írások. A szerzők az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatói, akik a mesékkel kapcsolatos kutatásaikat összegzik a közreadott tanulmányokban. A jelen kötet is bizonyítja: mindig szükség van új megközelítésekre, hogy ébren tartsuk és felfrissítsük a meséről és a mesének a nevelésben betöltött szerepéről való gondolkodást.
Tartalom
Előszó
Tanulmányok
G. Gődény Andrea: A mese sokféle értelme és hatalma. Fóris-Ferenczi Rita könyvei
Bereczkiné Záluszki Anna: A különös, rendkívüli jelenség mint a dimenzióváltás forrása a Varázsgömb című mesében
Merényi Hajnalka: „Ezeket ha olvasod, haszonnal kell olvasnod”. A 19. század utolsó harmadának lányolvasmányairól
Sipos Zsóka: A mesék szerepe a szövegértő olvasás megalapozásában
Lózsi Tamás: A mese mint poétikai-retorikai konstrukció
Pölcz Ádám: A mesei talányok (enigmák) retorikai-szemiotikai megközelítése
Szerzőink
Kutatócsoportjaink
Bereczkiné Záluszki Anna – Daróczi Gabriella – G. Gődény Andrea – Gönczöl Andrea – Koósné Sinkó Judit – Merényi Hajnalka:
Kortárs gyermekirodalom kutatóműhely az ELTE TÓK-on
Hoványi Márton – Lózsi Tamás – Pölcz Ádám – Tóth M. Zsombor: Általános retorikai kutatócsoport
Bereczkiné Záluszki Anna: Mesekutató műhely, a mesemondás hagyományos és új útjai az ELTE TÓK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékén
Értékelések
Még nincsenek értékelések.