egy rádióbemondó problémái

2006. 09. 10.

Kérem, elsőként arra válaszoljanak, hogyan illik ilyen levelet kezdeni.

Én egy országos közszolgálati rádióban dolgozom bemondóként és hírolvasóként, ezért gyakran találkozom nyelvtanilag helytelen kifejezéssel. Úgy érzem, nagy felelősség van rajtam, mert amíg az ember a körúton beszélget a haverjával, addig megengedheti magának a nyelvi pontatlanságot, de az én munkámban ez megengedhetetlen, hiszen még mindig él az emberekben, hogy ami ki van nyomtatva, az igaz, és amit a rádióban mondanak, az helyes. Lehet, hogy szokatlanul sok kérdést fogok feltenni, de napról napra szembesülök ezekkel a kérdésekkel, és szeretném a magyar nyelvet helyesen használni, ha már ebből élek.

Kérdéseim (ahogy eszembe jutnak):

– aki olyan helyről származik, amely helység neve “falu”-ra végződik, az “falui” vagy “falusi”? Pl.: tahitótfalui vagy tahitótfalusi?

– mit jelent a “standa pityere” kifejezés, és honnan származik?

– helyes-e használni azt a szót, hogy “igaztalan”? Nem helyesebb helyette minden estben a “hazug” szó használata?

– helyes-e az “instabil” kifejezés? Szerintem ami instabil, az labilis. Nem?

– helyes-e az “unszimpatikus” kifejezés? Szerintem az antipatikus szó megfelelőbb (ha már az “ellenszenves”-t elfelejtettük…)

– melyik helyesebb:
1. …TÖBBEK KÖZT erről volt szó a megbeszélésen
2. …A TÖBBI KÖZT erről volt szó a megbeszélésen
(szerintem a második eset abszolút helytelen)

– helyes-e használni az “és” kötőszó helyett a “s” kötőszót? Közszolgálati hírekben nagyon gyakran találkozom vele, és szerintem nem helyes, mert a “s” kötőszó inkább tájnyelvi, vagy irodalmi megoldás, és nincsen helyén a közbeszédben. Ezt ma senki sem használja. Vagy tévedek?

– van-e a “projekt” szónak magyar megfelelője?

– aki Bulgáriából jött, az bulgáriai vagy bolgár? Ausztráliai vagy ausztrál? Ukrajnai vagy ukrán?

– helyes-e az “igazságosság” szó? Nincs helyette valami más? Nekem túlragozottnak tűnik az a háromszor ragozott “igaz” szó.

– úgy tudom, hogy amikor választani lehet, hogy “e”-vel mondjunk-e egy szót vagy “ö”-vel (pl. felolvas – fölolvas), helyesebb az “ö” használata, mivel a magyar nyelvben amúgy is sok “e” hang van. Minden esetben lehet ezt alkalmazni? Mert a fölolvas, fölmegy, prömier, zsömle, fölkel szavaknál nem hallom hamisnak az “ö” használatát, azonban a fölmérés, föltételez, fölkarol, fölmond szavaknál kissé idegennek tűnik. Melyik a helyesebb?

-minden esetben igaz, hogy az ik-es igéket egyes szám első személyben “m” raggal kell ellátni? Mert nyilvánvalóan nem játszok, hanem játszom, nem iszok, hanem iszom, de a “hazudom” kifejezés annyira furcsa, holott a szabály alapján az lenne a helyes. A “hazudok” helytelen?

– Rengeteg problémám van az idegen nevek kiejtésével. A szabály – ugye – az, hogy a magyar nyelv hangzóihoz legközelebb álló hangokat kell megkeresni, és nem kell törekedni arra, hogy pl. az angol “th” betűt megfelelő angolsággal ejtsük ki. Minden esetben kell törekedni arra, hogy úgy ejtsük ki a nevet, ahogy az illető is használja? Roosevelt “rózevelt” vagy “rúzvelt”? Holland származású amerikai. Akkor most melyik a helyes? Az EU elnökét Jose Manuel Barrosónak hívják. Mivel portugál az úr, ezért “zsuzé mánuel bárrózú”-nak kell ejteni. Ha nem tudnám, biztos “hozé mánuel bárrózó”-nak mondanám. Sok esetben viszont nem lehet eldönteni, hogy melyik nemzethez tartozik az illető, és azon a nyelven azt a betűt hogyan mondják. A szlovák elnököt, Robert Ficot, akit “ficó”-nak kell mondani, először “fikó”-nak mondtam. Leonard “bernstein” vagy “börnsztín”? Van egy híres zongorista, akit Peter Donohoe-nak hívnak. Az ő nevét hogy ejtsem ki? És van-e abszolút jó és abszolút rossz választás ezekben az esetekben? Nézve idegen nyelvű csatornákat, úgy vettem észre, ebből csak mi, magyarok csinálunk ekkora kérdést, máshol úgy ejtik ki, ahogy nekik a legkényelmesebb. Mi a követendő példa, hogy kell a külföldi neveket kiejteni?

– szerintem az egyháznak “hívei” vannak, nem pedig “hívői”. Úgy tudom, a “hívő” a “hív” régi magyar szóból származik, és a többes száma éppen ezért “hívek” nem pedig “hívők”. Ez így van?

– mai utolsó kérdésem helyesírási. Kell-e az évszám után pontot tenni? A logika azt diktálná, hogy igen, hiszen a “2001” a 2001. évet jelenti Krisztus után. Én mindig azzal írnám, de az esetek döntő többségében pont nélkül látom leírva az évszámokat.

Bár irodánk azt vállalta, hogy csak néhány kérdésre válaszol, azonban mivel Önnek szorosan hozzátartozik munkájához az igényes nyelvhasználat, kivételt teszek szívesen. De nem egyszerre válaszolok kérdéseire, hanem apránként, mivel a többiek kérdésére is válaszolnom kell, s ha nem én leszek az ügyeletes, mindig küldök válaszokat az e-mail címére.
Néhány válasz:
Az “igaztalan” kifejezés ritkább használatú, némileg szépítő, eufemisztikus kifejezés, nyelvhelyességi szempontból nem kifogásolnám. Hasonló a válaszom az “instabil”, “unszimpatikus” kifejezéseket illetően is. Mindenki érzelmileg is viszonyul az anyanyelvhez, van, akinek ez tűnik helyesnek, van, akinek az. Ez viszont nem lehet alapja a nyelvhelyességnek.
Teljesen kifogástalan az “igazságosság” szó. Más esetben is előfordul, hogy a szótőhöz több képző járul.
Valóbban a”többek közt” inkább megfelelő az idézett mondatban.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra