célkitűzés

Valamikor úgy tanultam, és ezt az 1996-os kiadású Nyelvművelő Kéziszótár is megerősíti, hogy kerülni kell a célkitűzés szó cél értelemben való használatát, mert a célkitűzés a cél kitűzése mint cselekvés, folyamat, és nem maga a kitűzött cél. Ezzel szemben ma már szinte sehol sem lehet olvasni, hallani a cél szót, mert szinte kizárólag célkitűzést használnak helyette – nemcsak a napi beszédben, hanem a rádióban, tévében és az írott sajtóban is. Ebbe már bele kell törődni, vagy érdemes-e még megpróbálni harcolni ellene? Őnök milyen használatot követnek?

A legújabb Nyelvművelő kéziszótár szerint (szerkesztete Grétsy László és Kemény Gábor, Tinta Könyvkiadó, Bp., 2005) a „célkitűzés” szó ‘cél’ értelemben hivatali és sajtónyelvi divatszó, pl.: „a célkitűzések megvalósítása.” Ezt terjengőssége miatt kerüljük! Inkább: a cél(ok) megvalósítása, elérése. Ehhez csupán azt fűzném hozzá, hogy a fenti megállapítás az igényes, nagy nyilvánossághoz szóló szóbeli vagy írásbeli kommunikációra érvényes elsősorban, elnézőbbnek kell lennünk a bizalmas, szóbeli megnyilvánulás megítésélésekor. Az értékelés tehát egyéb tényezőktől is függ. Erre Őn is tett utalást levelében, nagyon helyesen, tehát a televízióban, rádióban jó volna helyesen hallani.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.