kulturálisörökség-szakértő

Egyik egyetemünk szeretne beindítani egy képzést, amelyet kulturális örökség szakértő szaknak akar elnevezni. Véleményem szerint a szó helyesírása: kulurálisörökség-szakértő.
Kérem, tájékoztassanak, igazam van-e, és amennyiben igen, esetleg más formát tudnának-e javasolni a képzés nevének?

Javaslatával egyet kell értenem, a mozgószabály ezt a formát írja elő. Egyfelől a 128. b) pont játszik itt szerepet, amely a jelöletlen birtokos összetétel (a „kulturális örökség szakértője” helyett a fenti alak) egybeírását tanácsolja, konkrétan pedig az említett mozgószabály, azon belül is a 139. b) pont, amely azt az esetet tárgyalja, ha az utótag egy különírt szókapcsolathoz járul.

Kétségtelen, hogy a túl hosszú összetételek lehetőleg kerülendők, de mivel a képzést, annak tematikáját, hangsúlyait, terminológiáját nem ismerem, nem tudok más elnevezést javasolni a meglévő helyett, csak a kérdezett alak írásmódját tudom véleményezni.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.