pedig, láthatók — láthatóak

Két kérdésemre kérek szépen választ:
1) Milyen esetben és miért kell a pedig kötőszó után vesszőt tenni? A számítógépes helyesírásjavító program, minden esetben a vesszőkitételét javasolja.
2) Mi a stíluskülönbség a következő szavak alakváltozata között, ill. mikor melyiket használjuk: hallhatók – hallhatóak, láthatók – láthatóak; mondták – mondották stb.

Az első kérdésre válaszolva: a „pedig” szembeállító ellentétes mellérendelést kifejező kötőszó. A kötőszók elé akkor kell vesszőt tenni, ha új tagmondatot vezetnek be. Pl.: „Eljött, pedig nem is számítottunk rá”. Amennyiben nem a „pedig” vezeti be az új tagmondatot vagy nem új tagmondatot vezet be, nem rakunk elé vesszőt. Pl.: „Ez kék, amaz pedig piros”, „Én pedig megveszem!” Kötőszók után nem rakunk ki vesszőt.

A második kérdésre válaszolva: az első két esetben a rövidebb alakok: „hallhatók” és „láthatók” a régebbi alakok, míg a harmadikban a hosszabb alak, a „mondották”. Az azonban, hogy ezek a régebbiek, nem jelenti azt, hogy „szebbek” is. A „hallhatók” – „hallhatóak”, „láthatók” – „láthatóak” a mai nyelvhasználatban szabadon cserélődnek. A „mondták” – „mondották” esetében inkább megfigyelhető, hogy a „mondták” a köznapibb, semleges, míg a „mondották” emelkedettebb, akár patetikus is.
A magyar nyelvhasználati szótár (Pauz–Westermann, 2007) alapján sincs jelentéskülönbség a „hallhatók” – „hallhatóak”, „láthatók” – „láthatóak” alakok között:
„A kötőhangzó már régebben jelentkezett az ú, ű végű melléknevek -k többesjele előtt: szomorúak, keserűek, egyértelműek. Újabb fejlemény viszont a kötőhangzós -k többesjel a folyamatos melléknévi igeneveken. Ezek esetében még ingadozik a nyelvhasználat, sokszor mindkét forma, a kötőhangzós és az anélküli egyaránt létezik, de nem mutat jelentéskülönbséget: elbűvölők — elbűvölőek, elnézők — elnézőek, hajlandók — hajlandóak, használhatók — használhatóak.”

A nyelv szükségszerű tulajdonsága, hogy változik. A fent említett, egymás mellett élő alakok is ezt bizonyítják. Kézzelfogható, konkrét, objektív módon csak arról beszélhetünk: lehetővé teszi-e az újabb nyelvváltozat a kölcsönös érthetőséget, valamint az árnyalt, színes kifejezésmódot. A „láthatók” és hasonló szavak változása „láthatóak” típusúra nem sérti ezt az elvet: ugyanúgy megmarad a kölcsönös érthetőség, és a kifejezés árnyaltsága sem szenved csorbát. A Mindentudás Egyetemének egy előadása kívánkozik még ide, amely többek közt a fenti kérdésre is konkrétan kitér:
http://www.mindentudas.hu/nadasdy/ (Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv?)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.