vesszőhasználat

Két kérdésem lenne, amelyekre nem találtam egyértelmű választ a helyesírási szabályok között, viszont egy határidős szövegben szükségem lenne rá.

A) Elsősorban vidéken szeretik használni a személynevek után, mintegy kiegészítésként, az olyan beceneveket, mint „Feri” bácsi, „Marika néni”. Teljes terjedelemben tehát pl. így: „Nagy Jánosné Marika néni”.

Kérdés: kell-e vesszőt használnunk valamilyen esetben a becenevek és a személynév között? Véleményem szerint csak akkor, ha magyarázatként, ill. kiemelésként írjuk. Jól gondolom?

B) Tulajdonságok felsorolásánál vesszőt használunk azok elválasztására. Mégis van néhány eset, amikor úgy érezzük, nem kell vessző: „Szép nyári nap.” Vagy: „Veszélyes éjszakai állat.”

Kérdés: Minden esetben kell vessző, és ha nem, mikor?

A tulajdonnevek utáni közszói elemek vessző nélkül követik a nevet, pl.: Nagy Jánosné Marika néni.

Ha több minőség- vagy mennyiségjelző áll egymás után, ilyenkor kétféleképpen írhatjuk a szerkezetet, és ez a közlő szándékától függ. Ha mindkét jelző egyenértékű, akkor kitesszük a vesszőt: Szép, nyári nap van. Ha láncszerűen, alárendelő viszonyokkal kapcsolódnak egymáshoz a jelzők, akkor nem használatos a vessző: Szép nyári nap van.
Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila Helyesírás (Osiris Kiadó, Bp.2004. 350. o.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.