Mi lesz veled, magyar nyelv?

2009. 02. 16. 1 hozzászólás

Tudósok véleménye, elképzelései arról, mi lehet a magyar nyelv jövője, hol a helye a világ nyelvei között. Folyóiratszemle.

Kiss Jenő akadémikus a Magyar Tudomány 2009. januári számában jelentetett meg egy cikket A tudományos nyelvek, az anyanyelv és az értelmiségi elit címen. Ma a tudományos közlemények nyelve az angol. Milyen hatással van ez a tény az anyanyelvek megmaradására? Ahhoz, hogy egy nyelv versenyképes maradjon, minden szinten használatban kell lennie: „a családi-mindennapi, a közéleti-szakmai és a publicisztikai-szépirodalmi színtereken” egyaránt. A magyar nyelv ilyen.

„A kis nyelvek és kultúrák nem kelendők a nagy piacon, csak belső, kisebb vagy kicsi piacukon. Az is nyilvánvaló, hogy az angol hatalmas presztízse nyomás alatt tart minden más nyelvet. Ezért tehát hosszabb távon ezek a nyelvek és kultúrák csak akkor maradhatnak versenyképesek saját belső piacukon is, ha megfelelő támogatást kapnak saját közösségüktől, kormányaiktól, a kultúra- és tudományirányítás különböző tényezőitől. Ha tehát a kis nyelvek közösségei nem tesznek tudatosan semmit sem anyanyelvük fejlesztése, belső nyelvhasználati színtereinek megtartása érdekében, kockázatot vállalnak – akár tudják, akár nem” – írja Kiss Jenő. Az értelmiségi elitnek az a feladata, hogy a közleményeket anyanyelven is megjelentessék, mert ezzel együtt a szakmai nyelvet fejlesztik, és a magyar nyelv versenyképességét és fennmaradását is segítik.

Ugyanebben a folyóiratszámban az orvosi nyelvről is olvashatunk A magyar orvosi nyelv fejlesztése: lehetőségek, kötelességek címmel Bősze Péter orvos tollából. Mutatóba egy részlet a cikkből: Miért fontos a magyar orvosi nyelv? Az egyik válasz az ötből: „Magyar anyanyelvűek körében az egyértelmű, félreérthetetlen párbeszédet az orvos és orvos, orvos és nővér, nővér és nővér stb. között csak a pallérozott magyar orvosi nyelv használata biztosítja maradéktalanul. Félremagyarázások, s azok komoly, alkalomadtán visszafordíthatatlan következményei csak ekképpen kerülhetők el.”

A Modern Nyelvoktatás 2008. decemberi száma közölte Denis Cunningham nyelvésznek a Nyelvi felsőbbrendűség és fenntarthatóság – a magyar nyelv példája címen tartott előadását, melyet a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének XVIII. Kongresszusán mondott el. A magyar nyelvet a többi nyelvvel összehasonlítva az alapján tartja fenntarthatónak, hogy az Európai Unió nyelvi sokszínűségéhez a magyar mennyire járul hozzá. Igen érdekes és megfontolandó az az unión belüli program, melynek célja a szomszédos országok nyelvének tanítása, például Németország – Csehország esetében szó van a kölcsönös nyelvtanításról. Ezt kellene Magyarországon is tenni a környező országokkal összefogva. Emellett fontos az is, hogy minél több nemzetközi nyelvi programban vegyünk részt.

A három cikk egymást kiegészítve szól a magyar nyelv lehetséges jövőjéről. Rajtunk áll, hogy a fennmaradást segítjük-e például a szaknyelvek magyarításával, illetve elég figyelmet fordítunk-e a magyar nyelv külföldi népszerűsítésére.

-eÉ-

1 hozzászólás

#1 Nagy Levente 2009.02.17.17:26:08

Fura, pont most olvasom az economistban is:
http://www.economist.com/world/europe/displaystory.cfm?
story_id=13103967

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra